122544. lajstromszámú szabadalom • Cinkötvözet öntési célokra
Megjelent 1939. évi december hó 15-én. 31A G Y A R KI R Á LY1 wBmj» SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 122544. SZÁM. XVI/C. OSZTÁLY. ÉR. 8719. ALAPSZÁM. Cinkötvözet öntési célokra. Georg1 von Giesche's Erben cég", Breslau. Pótszabadalom a 119869. 1. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1938. évi szeptember hó 29-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi október hó 23-ika. E találmány továbbfejlesztése a törzsszabadalomban ismertetett találmánynak, mely rézből, alumíniumból és cinkből álló ötvözetekre terjed ki. 5 A törzsszabadalom szerint különösen képlékeny vagy sajtolható cinkötvözeteket úgy teszünk mérettartókká, hogy 2—8%, előnyöse 4% réztentaloin mellett az ötvözet alumíniumtartalmát akkorára LO vesszük, hogy utóbbi a réz és aluminium közti (18—22) : 1 viszoiiyniak felel meg. A törzsszabadalom ezek szerint azon a felismerésen alapszik, hogy mérettartó cinkötvözeteket úgy létesíthetünk, hogy a réz-L5 és alumíniumtartalom tekintetében egészen meghatározott arányokat tartunk be. A törzsszabadalomban már utaltunk arra is, hogy képlékeny vagy sajtolható anyagnál az aluminiumadalék raktározáskor 10 hossznövekedést, a rézadalék pedig zsugorodást okoz, míg a megfelelő összetételű, önthető ötvözeteknél a viszonyok mások. Minthogy az önthető ötvözeteknek nincs irányított struktúrájuk (anizotrop szöve-5 tűk), miként a képlékeny ötvözeteknek, hanem azok szabálytalanul elosztott kristályszeincséket tűntetnek fel, az aluminum- ós rézadialékokkal előidézett, vektoriális természetű hoisslzrváltozások teljesen 0 másneműek. Itt ugyanis az aluminiumadalék zsugorodást, a rézadalék pedig hossznövekedést okoz. Az önthető ötvözetek méretváltozásai tehát éppen ellenkezőek, mint a képlékeny vagy sajtolható 5 anyagnál. Ehhez; járul ,még az a megkülönböztető jellegzetesség, hogy önthető anyagnál a méretváltozási folyamatok sebessége is más. A törzsszabadalomból tehát teljesen mérettartó, önthető cinkötvözet helyes összetételét nem lehet meg- 40/ állapítani, és ezért az, önthető anyagnál érvényes viszonyokat előbb beható kísérletekkel külön ki kellett kutatni. Kitűnt ekkor, hogy ámbár az alapelgondolás, mely szerint változatlan méretek 45 elérésére a réz- és alnminiumtártalom tekintetében teljesen meghatározott arányokat kell betartani, önthető cinkötvözetekre is érvényes, ezek az arányok eltérnek a (főként) sajtolható ötvözetekre 50 kiterjedő törzsszabadalom adataiból. Azt találtuk, hogy rézből, alumíniumból és cinkből (előnyösen finomcinkből) álló önthető cinkötvözeteknél változatlan méretek elérésére 1—10% réiztartalom mellett 55 az aluminirimtartalrnat akkorára kell választani, hogy utóbbi a réz és aluminium közti (17—19) : 1, előnyösen pedig kb. 18 :1 viszonynak feleljen meg. E szabály 1—10 % rezet tartalmazó ötvözetekre érvényes, go A legkedvezőbb réztarjtalom az eddigi kísérletek szerint kb. 4%. Ötvözeti maradékként előnyösen finomlcinik jön tekintetbe. Maríadékfcónít esetleg a finomcinket az efféle ötvözeteiknél szokásos adalékokkal. 6» pl. magnéziummal együtt ialkalmiazibatjuk. így pl. a mérettartás szempontjából igen kedvező önthető cinkötvözet az, amely 4% reziet és 0,222% alumíniumot tartalmaz, ami a réz ós az alumínium 18 :1 70 arányának felel meg. A találmány szerinti ötvözetek példáiként az alábbi összetételeket említjük meg: : :'
