122536. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilanyag nemesítésére

Megjelent 1939. évi deceniber hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI« fifi» SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 122536. SZÁM. IV/h/1. (XIV/a/1.) OSZTÁLY. — D. 3134. ALAPSZÁM. Eljárás textilanyag nemesítésére. Drechsel Fritz mérnök, Kufstein (Tirol). A bejelentés napja 1938. évi november hó 29-ike. Ismeretes olyan eljárás, amelynél pamutból készült szövetet rézoxidammonlákoldatokkai hoznak össze; ezek az oldatok a szövet rostjait miegduzzasztják. Ha a rei> zet eltávolítjuk, akkor a mercerizáláshoz hasonló hatást érünk el. Ismeretes az is, hogy ez a hatás javítható, vagy fokozható, ha a szövetet a rézoxidammoniákkal való kezelés előtt kauszio tikus álkalilúgjgál kezeljük, ügy találtuk, hogy pamutból való szöveteknek alkalilúggal való előzetes kezelése akkor is előnyös és előre; nem látható lényeges hatást ad, ha a szövetet rézoxid-15 ammonia kos oellulozaoldatbain kezeljük. Meglepő módon kitűnt, hogy regenerált cellulózával a szöveten jól tapadó, mosható bevonatot kapunk. A találmány tárgya eljárás, amellyel 20 textilanyagok — de nem szövetek -—, a szövetté való feldolgozás előtti állapotban, rézoxidammoniákban oldott cellulózával nemesítbetők. Különösen tárgya a találmánynak oly eljárás, melynek lényege tex-25 tűfonalaknak, sőt a még meg nem font pehelynek a kezelése. A találmány al^ kalniazható tetszőleges alakú fonalaknak, különösem azonban láncfonalaknak, vagy keres ztcsévéknek kezelésére. A találmány 30 egyformán alkalmazható természetes rostok, különösen pamntrostok, valamint regenerált cellulózából, vagy cellulózaszármazékokból, célszerűen mesterséges gyapjúból készült rostok, valamint természetes 35 és regenerált cellulózából készült rostkeverékek, például pamutból és műgyapjúból való keverékek feldolgozásánál, mimelleitt ezek az anyagok nyers pehely- vagy tetszőleges fonál állapotban vannak. Célszerűen keresztcsévére vagy lánchengerre fel- 40 vitt fonalakat dolgozunk fel. A találmány értelmében a textilrostot a szövetté való feldolgozás előtti munkafokozatok bármelyikében, például a pelyhet, vagy a fonalat, rézoxidammoniákos oellulozaoldatban 45 kezieljük. Míg azonban eddigelé az ilyen oldatokat igen sűrűn folyó, sziruphoz hasonló vagy kenceszerű állapotban alkalmazták, a találmány értelmében kenőolaj sűrűségű oldatot alkalmazunk. Ezt a sűrű- 50 séget azzal érjük el, hogy az oldatot hoszszabb ideig keverjük, célszerűen oxigén jelenlétében, vagy az edigginél nagyobb mennyiségű ammoniákot, vagy kevesebb cellulózát alkálim ázunk. Ezen intézkedésiek 55 többje, vagy valiamennyi, egyidejűleg is alkalmazható. Kitűnt, hogy ily módon oly előnyök egész sorozata érhető el, amelyek lényege abban van, hogy az így kezelt rost- 60 anyagok akár pehely-, akár fonálállapotiiak, lényegesen jobb tulajdonságokkal rendelkeznek, mint az eddig isimertek. így mindenekelőtt kitűnt, hogy a fent megadott sűrűségű, rézoxidammoniákos 65 cellnlozaoldat az egyes, rostok felületén összefüggő bevonatot alkot, mert az a rosttömegen jói áthatol. Mindamellett az oldat alkalmazása következtében az egyes rostok nem tapadnak össze, ha a kicsapás és réz- ?o telenítés előtt a fölös mennyiségű rézoxidammoniákos oellulozaoldatot eltávolítjuk. E végből előnyösen centrifugálást alkalmazunk. Ha pehely állapotban lévő rostot dolgozunk fel, akkor a fölös mennyi- 75 ségű oellulozaoldatot célszerűen leszívjuk. A kiesapás és réztelenítés után a pehelyvagy fonálalakú rostoknak szép fénye és