122516. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kriptonban dús gázelegyek feldolgozására

x^Iegjelent 1939. évi december lió 15-én. MAGYAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 122516. SZÁM. IV/Il/l. OSZTÁLY. — I. 3849. ALAPSZÁM. Eljárás kriptonban dús gázelegyek feldolgozására. Eg-yesült Izzólámpa és Villamossági r. t. cég1

, Újpest. A bejelentés napja 1937. évi október hó 14-ike. A találmány eljárás cseppfolyós halmazállapotú, nehéz nemesgázokban (kriptonban é!s/vagy xenonban) driisított gazelegyeknek feldolgozására e nehéz; nemes -5 gázok egyikének vagy mindkettőjének belőlük való kitermelése céljából. Tekintettel arra, hogy a fentemlített nehélz nemesgázok a feldolgozandó gázelegybeu együtt isizoktak előfordulni ós azokat rend-10 szerint együtt is termeljük ki, jelen leírásban, alantiakban rövidség kedvéért „kripton"-nak kripton és xenon elegyeit fogjuk nevezni. Ismeretes, hogy a nehéz nemesgázokat 15 levegőből lehet kitermelni, például a 111.665. számú szabadalmunk szerinti eljárással, mely szerint e nehéz nemesgázokat a levegőből cseppfolyósított levegővel kimossuk, mikor is a kripton a mosó-20 folyadékban gyűlik Össlze. Az összegyűlcmosófolyadékot kriptonban dúsítva, olyan folyadékot kaphatunk, mely túlnyomórészt oxigénből és kriptonbó] áll és ilyen folyadékot kaphatunk más, ismeretes eljárások segélyével is. A tapasztalat azt mutatta, hogy az ilyen cseppfolyós gázelegyeket a gyakorlatban rtem lehet kriptonban tetszésszerinti mértékben dúsítani, mert ez vesziélyes robbanásokra vezethet. A kriptonra feldolgozandó levegő ugyanis mindig tartalmaz, bár rendszerint igen csekély mennyiségben, éghető gázokat és gőzöket is, például acetilént, metánt és egyéb szénhidrogéneket, melyektől a kelzelés előtt tökéletesen meg nem tisztítható. Ezek az éghető anyagok, azon közös tulajdonságuk foly-25 30 35 tán, hogy cseppfolyós oxigénben bizonyos mértékben oldódnak, a kriptonnal együtt az azt tartalmazó cseppfolyós gázelegy- ao> ben szintén feldúsulnak és ha, e folyadékban mennyiségük bizonyos határon felüli, akkor könnyen robbanó keveréket kapunk, melynek feldolgozása rendkívül vesziélyes. Egyes szénhidrogének, például 45-lacetilén, jelenléte esetén ez a határ igen alacsony, miért is a gyakorlatban rendszerint nem ajánlatos a, kriptont .tartalmazó folyadékot, erősebben dúsítani, mint körülbelül 1% kriptonból és szémhidrogé- 50 neket is tartalmazó 99% oxigénből álló elegyre. Ennek folytán azonban, e folyadékból a kriptont neim célszerű a legegyszerűbbnek látszó úton, azaz további bepárlása vagy rektifiikálása útján, kiter- 55 melni. A találmíány szerint tehát úgy járunk el, hogy a krriptonra feldolgozandó folyadékban nem: engedjük az éghető anyagokat veszélyes mértékben feldúsulni és eb- 60 bői a még aránylag kevés kriptont tartalmazó folyadékból a kriptont vegyi úton termeljük ki- E célból a cseppfolyós gázelegyet hidegvisszanyerés mellett teljes egészében elpárologtatjuk és "az így kapott 65 gázhalmiazállapotú gázelegyben jelenlevő oxigén és éghető anyagok között oxidációs reakciót indítva meg, utóbbiakat eloxidáljuk. Ezzel egyidejűleg, vagy ezután a fölös oxigént iigy távolítjuk el, hogy 70 valamely szilárd anyaggal, előnyösen könnyen elégethető elemmel, mint amilye nek például a, foszfor vagy a kén, hozzuk reakcióba. E reakciók lefolyása után olyan