122515. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetes vagy regenerált cellulózából való textilneműek, valamint rostszerkezet nélküli készítmények összemenésállóvá tételére

Megjelent 1939. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^KJS SZABADALMI .BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS l'<£251ő. SZÁM. XIV/a/1. (XlV/e.) OSZTÁLY. — H. 10427. ALAPSZÁM. Eljárás természetes vagy regenerált cellulózából való textilnemüek, valamint rostszerkezet nélküli készítmények összemenésállóvá tételére. Heberleiii & Co. A.-G. cég:, Wattwil (Svájc). A bejelentés napja 1938. évi szeptember hó 22-ike. A találmány értelmében olyan textilneműeket, valamint rostszerkezetnélküli készítményeket, amelyek természetes vagy regenerált cellulózát tartalmaznak, 5 vagy ilyenekből állnak, összemenésállóvá (krumpfecht) teszünk úgy, hogy azokat a reakciós feltételek mellett savanyú hatású katalizátorok jelenlétében, esetleg fölös folyadék eltávolítása és előzetes to szárítás után, kb: 90—160 C° hőmérsékleten addig és olyan koncentrációjú vagy mennyiségű formaldehiddel, polimer jervel vagy formaldehidet leadó anyagokkal kezeljük, hogy a kezelt termék próbája 15 összemenesallosagot mutat, azonban említésre méltó gyűrűdésállóságot vagy erős duzzasztószerekkel szemben duzzadásellenállást (Quellresistenz) nem tanúsít. Ismeretes texíilneműeknek és az emlí-20 tett készítményeknek kezelése egyedül formaldehiddel, azaz olyan anyagok távollétében, amelyek különben képesek volnának ezzel reakcióba lépni. így pl. az ú. n. „sthenozáláshoz", műselyem és •itt hasonlók nedves szakítás! szilárdságának javítására annak idején ajánlották már formaldehiddel alkalikus katalizátorok jelenlétében végrehajtott impregnálást és a szárítás után fokozott hőmérsékleten 30 eszközölt utókezelést. Az ilyen kezelésnél azonban a gyűrődésállóság nem javul, az így kezelt rostok erős duzzasztószerekkek •mint mercerizálólúggal vagy áttetszővé tevő savval szemben duzzadásellenállást ;55 nem mutatnak és mosásnál nem össze-Németországi elsőbbsége 1937. évi október hó 12-ike. menésállók. Épúgy nem érünk el ilyen hatásokat az olyan ismert „sthenozáló"elj árasoknál sem, ahol a kezelés formaldehiddel vizes oldatban vagy szerves oldószerekben semleges vagy savanyúan 40 reagáló katalizátorok jelenlétében történik, amit 90 C° alatti hőmérsékleteken való szárítás követ-, adott esetben vákuumban vagy vízelvonószerek jelenlétében, pb klórkalcium vagy tömény 45 kénsav felett. Ismeretes továbbá az is, hogy a pergament ező kénsavhoz formaldehidet adnak. Ez az adalék, itt arra való, hogy a sav hatását szabályozza, illetőleg bizonyos 50 értelemben pulíerezze. A tudományos irodalomban továbbá ismeretesek módszerek, cellulóza ^formalizálására", illetőleg „metilenezésére". E módszerek és az ezekkel kapott termé- 55 kek azonban a találmányt és a találány értelmében kapott termékeket nem érintik. Ismeretes olyan eljárás is természetes vagy regenerált cellulóza gyürüdésállóvá 60 tételére, amelynél a cellulózát ilyen feltételek mellett savanyúan ható katalizátorok jelenlétében, adott esetben fölös folyadék eltávolítása és élezel es szárítás után, kb. SC—160 C° hőmérsékleten for- 65 maldehidde], polimérjeivel vagy formaldehidet leadó anyagokkal kezelik. Az így kezelt rostok gyűr űdésállóség mellett erős duzzasztószerekkel, mint mercerizálólúgokkal vagy áttelszcvé tevő savval 70