122514. lajstromszámú szabadalom • Rajzszeg és segédszerv annak kiemelésére

Megjelent 1939. évi december lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 123514, SZÁM. IX/a/b. OSZTÁLY. — JX. 10411. ALAPSZÁM. Rajzszeg és segédszerv annak kiemelésére. Herz György cég-vezető, Budapest. A bejelentés napja 1938. évi augusztus hó 31-ike. A közismert rajzszegeiknek tárcsájuk és ebből középen Málló hegyük van, mely rendszerint a tárcsából van kicsákozva. E rajsiZiegek sokszor észlelhető hátránya 5 az, hogy beszúráskor a hegy elgörbül és a tárcsára hajlik, ami a rajzszeget hasznavehetetlenné teszi. E rajzszegeknél hátrányos az is, hogy egyetlen rajzszeggel nem lehet a rögzítendő síkfelületű tárgyat, pl. 10 lapot az aljzathoz erősíteni, mert a tárgy rajta keresztül az aljzatba szúrt rajzsiziegcsúcs körül elfordulhat. A találmánnyal mindezeket a hátrányokat elkerülhetjük. A találmány szelő rinti rajzszeginek középső nyílásos tárcsája és a nyílás körül elrendezett, a tárcsából kiálló, több hegye van. Előnyösen a középső nyílás körül három hegy van egyenletesen elosztva. Ha az ilyen, rajzsze-20 get, a .rögzítendői tárgyon át az aljzatba szúrjuk, akkor a fent leírt hátrányok nem következhetnek be, mert egyrészt a tárcsa, beszúráskor, több helyen alá van támasztva és a tárcsára gyakorolt nyomás 25 több hegyre oszJ-ik el, úgy, hogy a hegyek elgörbülése csaknem kizárt, másrészt az aljzathoz erősítendő tárgyat már egyetlen beszúrt rajzszeg is több helyen rögzíti:, úgy, hogy nem mozdulhat el. Az ilyen 30 rajzszeget — különö&e'n az előbb említett okoknál fogva — tűszerű begyekkel alakíthatjuk ki, amelyek a rögzítendő1

tárgyon alig hagynak nyomot. A találmány szerinti rajszeg kiemelé-35 sere segédszervef alkalmazhatunk. E segédszerv, célszerűen, olyan emelőkar, melynek részbein a rajzszeg középső: nyílásába vezethető, alul gyűrűs horonnyal és ezt határoló peremmel ellátott feje van, mimelilett a perem ia fejnek a rajzszegnyí- 4Q< lásba való' vezetésekor a rajzszeg tárcsája alá kerül és így a rajzszeg az aljzatból az emelőikar elmozdításával kiemelihetői. Az emelőkar, célszerűen, ívelt vagy középen megtörik, a fej felőli vége le van í& hajlítva és a rajzszeg kiemelésekor támaszt alkot, másik vége pedig lejtős fogantyúként van kialakítva. A rajz a találmány két példáképeni kiviteli alakját mutatja. Az 50 1. ábra a rajszeg egyik kiviteli alakjának távlati képe felette fekvő emeiőikarral; a 2. ábra az, emelőkar alkalmazását mutatja, rajztáblába szúrt rajszeg kiemelé- 55-sere; a 3. ábra a rajzszeg másik kiviteli alakjának távlati képe, alulról véve. Az 1. ábra szerinti rajzszeg köralakú (a) tárcsából áll, melynek (b) szegélye lej- 60 tősen lefelé hajlik; e szegély beszúrt rajzszegnél szorosain az aljzatra feleszik. Az (a) tárcsából három (e) hegy áll ki, amelyek a tárcsa köziepén lévői, köralakú (d) nyílás körül szimmetrikusan helyezkednek el. 65 E hegyeket, példaképen, úgy alakítjuk ki, hogy azokat a tárcsából kicsákozzuk és azután a tárcsára merőilegesen, kihajlítjuk. A középső! (d) nyílás a segédszerv bevezetésére való. E szerv az (e) emelőikar 0

70 melynek egyik végén lefelé hajló (f) támasztányelve van és amelybe a (g) fej van foglalva. A (g) fej alsó részén a (h) gyűrűs horony van, melyet alul az (i) perem határol; ha az emelőikar (g) fejét 75-az (a) tárcsa (d) nyílásába vezetjük, ez az (i) perem a (d) nyílás széle alá kerül. Ha most (f) nyelvével az aljzatra tá-