122469. lajstromszámú szabadalom • Izzóelektróda villamos kisütőcsövekhez

Megjelent 1939. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRilSÁfi SZABADALMI LEIRAS 123469. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — P. 9124. ALAPSZÁM. Izzóelektróda villamos kisütőcsövekhez. N. V. Philips' Gloeilampeiifabriekeii cég1, Eindhoven-ben (Németalföld). A bejelentés napja 1937. évi szeptember hó 2-ika. Németországi elsőbbsége 1936. évi szeptember hó 3-ika. A találmány emittáió-anyagokkal ellátott izzóelektróda villamos kisütőcsövekhez. Mint ismeretes, az emittáló-anyag az. izzóelektródákról az üzem közben 5 folytonosan elgőzölög, ami annál gyorsabban megy végbe, minél magasabb az elektródahömérséklet. Az emittáló-anyag elgőzölgésének csökkentésére igen kívánatos, hogy az elektródákat magas hő-10 mérsékletekkel szemben lehetőleg állékonnyá tegyük. Ez igen fontos szerepet játszik, ha a kisütőcsövet sugarak emittálására alkalmazzuk, amint ez gáz- és gőzkisütőcsöveknel gyakran előfordul, 15 mert, ha az elgőzölgött elektródaanyag ; a sugarakat áteresztő csőfalrészen csapódik le, az emittálandó sugarak tetemes elnyeletése léphet fel. Ez különösen a nagynyomású kisütőcsöveknél következő zik be, mert ezeknél a csöveknél a ki• sülés erősen összeszűkül és az izzóelektródáknak aránylag kis részéből indul ki, ami ez elektródáknak igen magas, helyi hőmérsékleteit idézheti elő. A találmány 25 célja az emittáló-anyag magas hőmérsék• letekkel szemben való állékonyságának fokozása, hogy az elgőzölgést ily módon visszatartsuk. Javasolták már a gáztöltéses kisütő-3Q csövekben alkalmazott izzóelektróda emfttáló-anyagát egy vagy több földalkálifémszilikátból készíteni és ezt az emittáló-anyagot báriumkarbonát, kalciumkarbonát, vízüveg és víz keveréké-35 nek hidrogénatmoszférában vagy vákuumban, kb. 1400 C° hőmérsékletig való hevítésével előállítani. Az így kapott emittáló-anyag 2 BaO.SiÖ2

és 3 BaQ. Si02

összetételű báriumszilikátot tartalmaz, tehát oxidokból áll, mégpedig 40 savanyú alkatrészből (Si02

) és lúgos alkatrészből (BaO) felépített szilikátokból, melyeknél a lúgos alkatrész fölös mennyiségben van jelen. A találmány szerinti izzóelektródát 45 szintén oxidokból felépített, üvegszerű oly anyaggal látjuk el, melyben a lúgos alkatrész fölös mennyiségben van jelen. A találmány szerint oly oxidokat alkalmazunk, melyeknek forrpontjai igen ma- 50 gasan (2000 C° hőmérsékleten felül) vannak, mimellett legalább az egyik, fölös mennyiségben jelenlevő lúgos alkatrész forr pontját még magasabban (3000 C° hőmérsékleten felül) választjuk. 55 Ugyanis nemcsak az kívánatos, hogy az üvegszerű anyag képzésére alkalmazott oxidoknak igen magas (2000 C° hőmérsékleten felüli) forrpont]uk és így csekély elgőzölgési sebességük legyen, eo hanem ezenfelül az is kívánatos, hogy a fölös mennyiségben jelenlevő lúgos alkatrésznek aránylag még magasabb (3000 C° hőmérsékleten felüli) forr pontja legyen, mert ennek az alkatrésznek fölös 55 mennyisége könnyebben gőzölögne el, mint az egymással reagáló alkatrészek, melyek a kapcsolódás következtében már nehezebben gőzölögnek el, mint, amikor lekötetlen állapotban vannak. Egynél 70 több lúgos alkatrész alkalmazásánál máiigen csekély elgőzölgést kapunk, ha leg-