122454. lajstromszámú szabadalom • Braun-féle cső két terelőlemezpárral

Megjelent 1939. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 122454. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — M 3362. ALAPSZÁM. Braun-féle cső két terelőlemezpárral. Allgemeine Elektricitäts Gesellschaft, Berlin. A bejelentés napja 1938. évi december hó 30-ika. Németországi elsőbbsége 1937. évi december hó 31-ike. A találmány Braun-féle csőre és e cső kapcsolására vonatkozik, melynek segélyével egy vagy több terelőlemezpárral ellátott csövet mind szimetrikus, mind 5 pedig assizimetrikus terelőfeszültséggel működtetünk. Miként ismeretes, két egymáshoz képest merőleges terelőlemezpáir ral ellátott Braun-féle csőnél, amint az katódsiugároszcil'lográf oknál, távolbalátó 10 felvevő- és visszaadókészülékeknél, egyenirányító csöveknél, erősítőknél, rezgések irekvenciasokszorozásainál, stb. használatos, ú. n. trapézhibát ad éspedig különösen, ha legalább az. ernyőhöz közel fekvő 15 terelőlemezpárt assziaule.tr.ikus

terelőfesziiltséggel működtetjük. így, pl. a világítóernyőn A^etítendő derékszögű rácsot trapézként adja vissza. , Ismeretes, hogy e hibát pontosan úgy 20 küszöbölhetjük ki, hogy a terelőfeszültséget szimetrikusan v|ezetjük hozzá. Emellett azonban a terelőifeszültség, pl. az időkitéréshez használt felszültséguek szimetrikussá tétele nehézségekbe ütközik, mely-25 nek a kiküszöbölése körülményes. Az időkitéréshez; használt feszültséget ugyanis egyszerű módon nem tehetjük szimetrikussá azzal, hogy azt feszültségelosztóra kapcsoljuk és a fesültslégelosztó közepének 30 a megcsapolását anódpotenciálra hozzuk; mert a Braun-féle cső anódája általában célszerűségi okokból földelt, míg az időkitéréshez használt feszültég, melyet a váltóáramú hálózathoz csatlakoztatott 35 billenőkészülékkel létesítünk, kapcsolástechnikai okokból egysaíkúan földelt. Az> illető lemezpárt ezért inkább assiziimetrikus terelőfeszüitséggel működtetik akként, hogy a lemezpár egyik lemezét anódfeszültségre kapcsolják. Az anóda alatt $0? itten mindig azt az elektródát értjük, melynek a feszültsége az elektronokat a terelőtérben — hiányzó terelőfeszültség mellett — az uralkodó sebességre hozza. Ismeretes továbbá, hogy eme asszimetri- 45^ kus tereléssel létesült trapézjhibát, a terelőlemezpár különleges kialakításával ki lehet egyenlíteni. Ezt az 1. ábra szemlélteti. „Az 1. ábrán (1) és (2) terelőmezeket 5

Q., jelentenek, melyek közül az (1) lemezt a (3) iés (4) oldalfalakkal U-alakú elektródává és így a lemezpárt szekrénykévé egészíti ki. A (2) lemezt asszimetrikus terelés folyamán a földelt anóda feszült- 5&

. ségéin tartjuk. Ezáltal járulékosan kompenzáló mező létesül, mely a trapézhibát részben kiegyenlíti; az. U-alakrí elektróda sarkainál ez azonban ennek ellenére fennmarad, mert ott a legnagyobb, míg gg, a kompenzálómező a sarkok ernyő-hatása folytán azonban kisebb, mint pl. az oldalfalak közepén. Emellett fontos, hogy mind a két oldalfalnak a feszültsége az; egymással szemben fekvő helyelken egyen- gg, lő legyen. Ismeretes, hogy a gáztöltéses Braunféle csövekben egy terelőelem lemezeit, ezektől szigetelt oldalfalakkal szekrénykévé egészítsük ki. A két oldalfal feszült- 70. ségre van kapcsolva, úgyhogy azok között mező létesül, mely a gáztöltésű csövek ú. n. riullpont-anomáliáját hivatott kompenzálni. A trapézhiba kiküszöbölő-