122449. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés városi gázoknak mérgező anyagokból való folyamatos mentesítésére

í 133449. 1. ábrabeli kiviteli példánál, az egész gázmennyiség a fökontaktkemencén át áramolna. Miután e gázrészt az (1) kon; taktkemencében kezeltük, ez a má.r ő méregtől mentesített gázmennyiség a (2Í) vezetéken át a (7) hókicserélohöz áramlik, ahol az elkülönített, kisebb gázrész (mely az egész gáz mennyiségének mintegy 1/4—1/3 része) és — melyet a (10) flO gözsugárinjektor szívott el és látott el fölösleges vízgőzmennyiséggel •— másodszor is előmelegszik. A (7) előmelegítőből kilépő nagyobb gázrészt a meUékkontaktkemencéból jövő kisebb gázrésszel egye-45 sítjük. Az egyesített gáz mennyisége egyezik a kiindulási gáz mennyiségévei. Az elkülönített kisebb gázrésznek a (2) mellékkontaktkemencébe való kezelése csupán a szénmonoxidnak nagyjából való 20 átalakítására vonatkozik. Az átalakításnál előálló széndioxidot a gázban hagyjuk. A főkontaktkemencéből jövő, teljesen szénmonoxid- és széndioxidmentes gázzal való egyesítése után, a kevertgáz szén-25 monoxid tartalma kb. 1% és a szénsavtartalom is valamivel növekszik. Az egyesített gázrészek együttesen átáramolnak a (6) hőkicserélőn, aholis a leadható melegmennyiségük legnagyobb részét a 80 (20) vezetéken át jövő kimdulssi gáznak adják le. A gáz a (6) hőkicseiélcbő] a (23) vezetéken át a végső (29) hűtőbe arámiik, melyet mint mérgezőanyagoktól mentesített és lehűtött városi gáz (végső gáz) r35 a (24) vezetéken át elhagyja. Oly csőrendszerű hűtők alkalmazásakor, melynél a hűtendő gáz a hűtőközeggel (melyhez rendszerint vizet veszünk, melyet a (26) tápvízvezeték úlján az (5) kazánhoz 40 vezetünk) közvetlenül érintkezésbe nem jön, száraz, mérgezőanyagoki ól mentesített, széndioxidban szegény, az előírásoknak megfelelő városi gázt állíthatunk elő. A 2. ábrán feltüntetett egyéb vonat-45 kozási jelekkel jelzett részek nem tartoznak a találmány tárgyához, azonban azokat a világosság kedvéért mégis feltüntetjük. E részek jelentését és működési módját a mellékelt magyarázólapon ;5Q ismertetjük. A 3. ábra az (1) főkontaktkemencetérnek és a (2) mellékkontaktkemencetérnek, e két tér egymásmellé való kapcsolásának az alapvető elrendezését mu-55 tatja éspedig különböző származású és összetételű két gázféleség (gázkeverék) "•• felhasználásánál, e két gázféleségből mérgezőanyagoktól mentesített városi gázként felhasználható gázkeverék előállítására. (1) a I kontaktkemencetér (fő- 60 kontakt kemence) (2) a II kontakt kemencetér (mellékkontaktkemence) (3) a regenerálókemence, az alsó részéhez csatlakozó (4) kontaktanyaghűtővel. A kiviteli példa értelmében gőzfejlesztőként a füst- 65 gázokkal fűtött (5) kazán való (előmelegítő - elgőzölögtetőt is használhattuk volna) melyben nyomás alatt álló telített gőzt (előmelegítő-elgőzölögtető esetében forróvizet is) állítunk elő. A (6) és (7) 70 hőkicserélők, (8) fűtőkemence, melyben f űtőgázt égetünk e], mely a kontaktanyag regenerálására szükséges forró égési gázo- , kat szolgáltatja. (9) és (10) gőzsugárinjektorok és a regenerálókemencéből jövő íe- 75 hűtött füstgázok elvezetésére való a (11) kémény. E kiviteli példánál is az exotermreakció folyamán az (1) főkontaktus- , térben fejlesztett melegmennyiség elvezetésére, a feltalálók említett eljárása értei- 80 mében, az (5) kazánból jövő füstgázokat használjuk, melyet a (32) szellőzővel szívunk el. E gázok maradékát a (11) , kémény vezeti el. A (32) szellőző a füstgázokat az (1) kontaktkemencéhez szál- §5 lí! ja, aholis hűtőcsőrendszer segélyével az (1) kontakt kemencét érben lévő forró kontaktanyagot hűtik. Az (1) kontakt- t kemencéből az említett füstgázokat a (8) fűtőkemencéhez vezetjük, ahol azok 90 a (8) kemence égési terében fejlődő forró égési gázokkal keverednek és azokat a megkívánt, szabályozható hőmérsékletre , hűtik le. A (8) fűtőkemencéből a kevert inertgázokat, a (3) regeneráló térben váló 95 áthaladtuk után (azonban a 2. ábra) kapcsán elmagyarázott kiviteli példától eltérően) előbb a (2) mellékkontakt- ; kemencébe (II kontakt kemencébe) vezetjük, ahol azonban nem mint hűtőgázok, 100 hanem mint fűtőgázok zárt csőrendszerben a rendelkezésre álló melegmennyiségük egy részét a (2) kontaktkemencetérben lévő kontaktanyagnak adják át, hogy ott a vízgőzreakciót lehetővétegyék. 105 A (2) kontaktkemencetér fütőcscrendszerében kissé lehűtött inertgázokat a (15) vezetéken át az (5) kazánhoz vezet- c,

; jük, melyben a maradék hőmennyiségüket mintegy 250 C°-ig leadják. Az (5) no kazánból a lehűtött gázokat a (32) szellőzővel elszivatjuk, melyek az ismertetett módon megint a keringtető folyamatba ,..-.; jutnak. A mérgezőanyagoktól mentesítendő gázféleség, éspedig a szénmonoxid- 115 ban szegény gázféleség (pl. az egyik ki-