122449. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés városi gázoknak mérgező anyagokból való folyamatos mentesítésére
2 132449. fő- és mellékkontaktkemenceterek egymás után és egymás mellé való kapcsolásának meg van az építési és üzemtechnikai előnye. Az egymás mögé való kapcsof) lásnál a méregmentesítő telep tagozása egyszerű és a mellékkontakí kemencénél nincsen szükségünk arra, hogy a kontaktanyaghoz külön hőt vezessünk, melyre a helyes reakcióshőmérséklet előállító fására szükségünk volna. A mellékkontaktkemencébe az erre a célra szükséges melegmennyiséget a főkontaki kemencéből jövő gáz maga hozza magával. Ennél a kapcsolásnál további termikus össze-15 függés abban van, hogy a mellékkontaktkemencéből kilépő forró és már méregmentesített gáz melegmennyiségének rendelkezésünkre álló részét vízgőz előállítására használjuk fel. A gőzt előmelegítő-20 elgőzölögtetőben vagy pedig füstgázokkal fűtött gőzkazánban termeljük és a fejlesztett gőzt az előállított forró vízzel együtt a főkontakt kemence exoterm melegmennyiségének az elvezetésére hasz-25 náljuk. A kiviteli példában a hő elvezetésére hűtcgőzt használunk, melyet a főkontakt kemencében elrendezett csőrendszeren át vezetünk és emellett túlhevítünk. E csőrendszerbe azonkívül 30 fokozatosan forró vizet lövelünk be és gőzölögtetünk el. Az építéstechnikai előnyök az egymásmellé való kapcsolásnál az egymás mögé való kapcsolással szemben, a két kontakt -35 kemencetér csökkenésében (azonos összteljesítmény, vagyis azonos mennyiségű gáznak a méregmentesítő berendezésen való átáramoltatása mellett) nyilvánul. Ezzel, valamint a méregmentesítőberen-40 dezés egyszerűsítése, továbbá egységesítése folytán az üzem építési költségei csökkennek. Az üzemtechnikai előnyök azonkívül az üzemmenet egyszerűsítésében és egységesítésében és különösen a 45 méregmentesített városi gáz meghatározott megkívánt főtűértékének a megkönnyített beállításában mutatkozik. Ezek az építési és üzemtechnikai előnyök lényeges gazdasági természetű előnyöket 50 rejtenek magukban és a gáz méregmentesítési költségeit rendkívüli mértékben csökkentik. Az 1., 2. és 3. ábrák a találmány szerinti eljáráshoz való berendezés elrendei5n zésének vázlatos képét mutálják. A szerkezeti kivitelirészleteket elhagytuk,azonban a két egyméstóltérbelileg elkülönített kontaktkemencetérnek egymással való termikus összefüggését vázlatosan feltüntettük. 60 Az 1. ábra az (1) főkontakt kemencetérnek és a (2) mellékkontakt kemencetérnek az elvi elrendezését mutatja e két tér egymásmögé való kapcsolásánál. (1) a I kontakt kemencetér (főkontakt ke- 65 mence) (2) a II kontakt kemencetér (mellékkontaktkemence) (3) a regenerálókemence, melynek alsó részéhez a (4) kontakt anyaghűtő csatlakozik. Hőt er melóként a kiviteli példában (5) előmelegítő- 70 elgőzölgőt tüntettünk fel, melyben nagynyomé.sú telített vízgőzt és forró vizet állítunk elő. A (6) és (7) hőkicserélőket, (8) pedig tüzelő kemencét jelent, melyben fűtőgázt égetünk el, mely a kontakt anyag 75 regenerálására szükséges forró égési gázokat szolgáltatja. A (9) és (10) gőz sugáriiijektorok, (11) pedig kémény, a regenerálókemencében lehűlt égési gázok elvezetésére, go Az eljárásnál a következő folyamatok játszódnak le: A méregtől mentesítendő gázt (kiindulási gázt) a (20) vezetéken át az (1) főkontakt kemencéhez vezetjük. A (9) gőzsugárinjektor szívja a méregtől 85 mentesítendő gázt (gázkeveréket) és vízgőzzel telíti. Az (1) főkontaki kemencébe való belépése előtt a méregtől mentesítendő vízgőzzel telített gázt a (6) hőkicserélcben, kb. 300 C°-ra előmelegítjük. 90 (I. fokozat.). A gáznak a további előmelegítése magában a főkontakt kemencében regeneratív módon a forró kontaktanyagon való mintegy 500 C°-ra való felhevítésével történik. Miután a szén- 95 monoxidátalakulás és a széndioxid elnyeletése az (1) kontakt kemencében megtörtént, a gáz e kemencét kb. 600 C° hőmérsékleten hagyja el. A távozó gáz 5—8% szénmonoxidtartalmú és majd- 100 nem széndioxidmentes. Mielőtt az (1) kemencébe lévő gáz a (22) vezetéken át a (2) mellékkontakt kemencébe lép, a (10) gőzsugárinjektorról olyan vízmennyiséget juttatunk, mely a gázban még jelen lévő 105 5—8% szénmonoxid átalakítására elegendő, amikoris az átalakulás folyamán előálló széndioxidot a gázban bennhagyjuk. A (2) kontaktkemencéből a mérgező anyagoktól mentesített gáz a (23) veze- 110 téken át az (5) előmelegítő-elgőzölögtető, illetve a füstgázokkal fűtött gőzkazánhoz áramlik, aholis a rendelkezésre álló melegmennyiségből gőzfejlesztésre annyit ad le, hogy az a (29) végső hűtőben mint- 115 egy 20 C°-ra legyen lehűthető. A mérgező-