122446. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék gabona és más magvak megőrlésére

133446. 3 Az így nyert termékek a 8. és 9. ábrák értelmében a részben eddig már ismere­tes berendezéssel lesznek osztályozva és feldolgozva. A 8. ábra szerinti berendezés 5 a (23) terménykamraból, a (25) röpítő­szerkezetből, a (27) sikszitából és a két­részű (29) légosztályozóból (töretosztá­ivozószekrény) áll, melv szei kezetek a (24, 26, 28) és (35) számokkal ellátott 10 szállítóberendezések révén vannak egy­mással összekötve. A 8. ábra szerinti berendezés munka­menete a következő: Az őrlemény a (23) kamrából a (24) vezetéken át a (25) rö-15 pitőszerkezetbe jut, ahol az ismert mó­don magbélre, tiszta és még magbélrészt tartó héjra lesz széjjelvetve. Innét a (26) szállítóberendezésen keresztüj a (27) szitába kerül, ahol a magbélrészek (dara, 20 derce, liszt) a nagyobb héjas daraboktól (átmenet) külön lesznek választva és a (27,30, 31) és (32) vezetékeken elszállítva. Az átmenet a (28) vezetéken a lég­osztályozóhoz megy, ahol a tiszta héjak 26 a (33*) vezetéken át el lesznek különítve s a még magbélrészt tartó héjak a (35;-ön át a (24) vezetékbe jutnak, ahol a (23) kamrából friss magokkal egyesülnek s ezekkel együtt egy további röpítésnek 80 lesznek alávetve. E módon az összes töretek együttesen lesznek feldolgozva. Ez a körmenet addig folytatódik, amjg a magbélrészek a héjról leválnak s a 'iszta héj el lesz távolítva. 35 A (35) és (24) vezeték, azaz a (29) lég­osztályozó és a (25) röpítőszerkezet kö­zött egy külön kamra is felállítható a még feldolgozandó héjak befogadására; esetleg a (23) kamra két részbői is állhat 40 s akkor ez a héj az egyik kamrarészbe kerülhet. Ilyen berendezésnél az egyes töretek ugyanazon a röpítőgépen egy­másután dolgozhatók fel. Folytatólagos üzemnél célszerű a be-45 rendezést úgy szerkeszteni, hogy az őr­lemény több, egymásba kapcsolódó kör­folyáson legyen keresztülvezetve. Ilyen üzem a 9. ábrán van vázlatosan fel­tüntetve, amelyben több — a rajzon 50 csak három •—, a 8. ábra szerinti be­rendezés van összekapcsolva, melyek kö­zül azonban csak az első van a termény­kamrával összekötve. A (29) és (29a) töret osztályozók háromrészűek (37, 38, 55 39), ületve'(37a, 38a, 39a), melyek közül kettő (37, 38), illetve (37a, 38a) a még nem tiszta és különböző fajsúlyú, a har­madik (39), illetve (39a) pedig a tiszta, könnyű héj befogadásara van. A (37), illetve (37a) részből jövő, tehát a leg- 6Q nehezebb héjak a (35), illetve (35a) ve­zetéken át vissza lesznek szállítva abba a röpítőgépbe, ahonnét jöttek (kör-. folyás;; s a (38), illetve (38a) részből a könnyebb fajsúlyú héjak a (40), illetve 65 (40a) vezetéken át a következő röpítő­gépbe kerülnek. A (25, 25a) röpítcgépek, a (27, 27a) síksziták, valamint az őket összekötő (26, 26a) vezetékek, a síksziták beosztása (30, 31, 32), illetve (30a, 31a, 70 32a) és a síksziták és töretosztályozók közötti (28, 28a) vezetékek ugyanúgy vannak kiképezve, mint a 8. ábrán. A be­rendezés azon tárgyaihoz, amelyek ,,a"­val vannak jelölve, még további hason- 75 neműek ,,n" lehetnek hozzászerelve. A (27n) utolsó röretosztályozó kéirészű és úgy működik, mint a 8. ábrán lévő. A töretosztályozók az utolsó kivételével (amely mindig kétrészű), lehetnek több, 80 mint háromrészűek is. A 9. ábra szerinti berendezés a követ­kezőképen működik: A (23) kamarából a megőrlendő anyag a (25) röpítőgépbe folyik, amelyben, a már leirt módon, 8& nagyleveles tiszta héjra, még magbél­részt tartó héjra, és dara, derce, lisztté lesz széjjelvetve (I. töret). Ez az őrle­mény a (26) szállító vezetéken a (27) szitába kerül, ahol a héjak (átmenet) a 90 többi törmeléktől el lesznek választva. Az átmenet a (28) vezetéken át a (29) töretosztályozóba jut, osztályozás után a tiszta héjak a (39) részből el lesznek távolítva; a nehezebb, még rnagbéirészt 95 tartó héjak a (28) részből a (40), illetve (24a) vezetékeken át a következő (25a) röpítőgépbe ömlenek, a nehéz héjak pedig a (37) részből a (35) vezeték útján vissza­térnek a (25) röpítőgépbe. Ha a töret- 100 osztályozó több mint háromrészű, akkor az átmenet faj súlyszerinti elosztása még pontosabb. Az így elosztott héjak azon röpítőgépbe (25, 25a, 25n) lesznek ve­zetve, amelyik gép őrleményéhez ha- 105 sonlóak. Annak, hogy a különböző faj­súlyú héjak különböző röpítőgépekbe lesznek vezetve, az a kihatása, hogy az egyes őrlemények természetüknek meg­felelő ütközéssel dolgozhatók fel, miáltal no a legrövidebb úton a legmagasabb dara­kiaknázás és nagylevelű héj (korpa) ér­hető el. A legnehezebb héjak vissza­vezetése lehetővé teszi a röpítőgépek racionális kihasználását. 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom