122445. lajstromszámú szabadalom • Rádió jelzőkészülék járművek számára

2 L 22445. állandó és kismértékű szabálytalan vál­toztatását idézi elő. Az (1) cső úgyneve­zett októda, de természetesen más ismert ke verőicső is lehet. v5 A berendezés (7) vevőantennája mármost ellentétbein az említett szabadalom szerinti szerkezettel, nincsen, rákapcsolva a rezgést keltő rezgőkörre, hanem a keverőeső rá­csával kapcsolódik, ami természetesen a­•10 (7') antennával történő adást nem gátolja. Ha mármost rezgések érkeznek az anten­nába, ezek az (1) csőiben keverednek a rezgőkör kelltette hullámokkal, anélkül, hogy a rezgőkörbe jutnának. A kefetkeizeít •15 interferemciariezgésiek a (8) vezetéken át jutnak a tulaj donkópeni jelzőikészülékbej illetve készülékekbe. További változathoz jutunk; ha a (3—6) adórezgőkört teljesen elhagyjuk és ehelyett 20 az októdának a rajzon tel nem tüntetőit oszcillátorát használjuk, adásra, vagyis a kisugárzott' rezgések keltésére. Megtehet­jük még azt is:, hogy más keverőlkapesolás alkalmazásával az interferenciát más al-25 katrószten, pl. fojtótekercsben létesítjük. Az interferenciával működő megoldások­nál legtöbbször elegendői csak az adás vagy csak a vétel hullámhosszát változtatni:, mert hiszen az interferencia így is előáll. 30 A 2. ábra szerinti megoldás működésének a fentitől teljesein eltérően az az alapelve, hogy egy átkapcsoló felváltva vagy az adót, vagy a vevőt tartja üzemben, tehát azokban az időpillanatokban, amelyekben 35 az adó dolgozik a vevő ki van kapcsolva és megfordítva, tehát a vevői saját adójának hatására nem jelezhet. A rajzon (9) jelöli az áramforrást, (10) az adót, (11) a vevőt és (12) az átkapcsoló!. Ha utótobi jobb-40 oldali véghelyzetben van, a (10) adó áram­köre zárt, de a vevő áramtalan, ha pedig az átkapcsoló baloldali helyzietébe kerül, a helyzet megfordított. Az átkapcsolót sza­bálytalanul működtetjük és pedig leghe­•45 Ívesebben a jármű rázkódtatásával, tehát nyilvánvalóan lesznek oly időpillanatok, amelyekben a másik — közlekedő — jár­művön lévő hasonló berendezés adója ép­pen működni fog, a felrajzolt berendezés 50, vevője pedig bekapcsolt állapotban lesz. A vevő tehát a másik jármű adójának ha­tására szabálytalan időközökben megsizakí­tott jelzéseket fog leadni. További változatokhoz jutunk, ha az át­.55 kapcsolóval az adónak és vevőnek bizo­nyos részeit helyezzük üzembe, illetve kap­csoljuk ki, így pl. előnyös az átikapcsoló­, val az adó anódfeszültségét létesítői áram­forrást és a vevő antennáját kapcsolni. Természetesen' mindig; oly részeket kell be- 60 és kikapcsolgatni, melyek a teljes adóiké­szülék, illetve vevőikészülék működését gá­tolhatják megj mert csak így lehet elérni, hogy a vevő sohasem működjék akkor, amikor saját adója működik. Mivel az át- 65 kapcsolás szabálytalan időközökben törté­nik, nem eshetik meg az, hogy az egyik jármű adója mindig azokban a pillana­tokban legyén üzemben, amikor a másik vevőije ki van kapcsolva, tehát jelzést min- 70 dig kapunk, ha a másik jármű van a kijelölt távolságon belül. Éhez a váltott üzemnek nevezhető meg­oldáshoz hasonló, illetve ugyanezen az alapelven felépített szerkezet az, melynél 75 mind az adó mind a vevő állandóan mű­ködik, a szabálytalanul működtetett át­kapcsoló pedig a hullámhosszat változ­tatja. Az adó tehát az egyik időpillanat­ban egy bizonyos (A) hullámhosszon doi- 8 '> gozik a vevő pedig (B) hullámhosszra van hangolva, az adó hatása alatt tehát nem működik, a következő, pillanatban meg­fordul a helyzet, az adás (B) hullámihosz­szon történik, a vevő pedig (A) hullám-, 85 hosszra hangolódik, stb: Ha mármost má­sik jármű közeledik, ismét lesznek idő­pillanatok, melyekben az egyik jármű adója azon hullámhosszon sugároz ki, mint amelyikre a másik jármű vevője van han- 90 golva, tehát itt is megszakított jelzéselvet kapunk. A tényleges megoldás számtalan válto­zata képzelhető. Egyszerű megoldásnak látszik .mind az adó miind a vevő rezgő- 95 körébe egy be- és kikapcsolható konden­zátort iktatni pl. ugyanúgy, mint az 1. ábra szerinti rezgők őrbe az (5) kondenzátort, az átkapcsolót pedig úgy szerkeszteni, hogy egyik véghielyzetiében az adó említatt kon- 100 denzálorát bekapcsolja a vevőhöz, tartozó kondenzátor vezetékét pedig megszakítja és másik véghelyizetében megfordítva. Az mármost egyszerű méretezési kérdés, hogy az adó az említett kondenzátorral (A) hul- 105 lámhosiszon adjon, a kondenzátor nélkül pedig (B)-n és a vevő a szóbanforgó kon­denzátor nélkül (B) hullámhosszra legyen hangolva, annak bekapcsolása után pedig (A)-ra. Hasonlóan működő megoldások lio képzelhetők még indukciós tekercsek be-és kiiktatásával vagy más módon. Váltott üzemet olykép is létesíthetünk, hogy a hullámhosszakat is állandóan tart­juk, de az adó energiáját és a vevő ér.zé- 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom