122431. lajstromszámú szabadalom • Tagolt kazán függőleges rostéllyal

~2 132431. hűtésű csöveikiiiek említett két sora veszi fel és ezeknek hűtővize a többi tagok vízével közlekedik. A vízkeringés a tagok sajátos alakja következtében kényszerű és ma-5 gyón beínató 'és így csökken annak a lehetősége, hogy a tagok, kazánkői lerakódása köveitkeztében, megrepedjenek, minthogy a keíringes az egy helyen való melegösszegyülemlést megakadályozza, úgyhogy a ka-10 zánnak csaknem összes részei ugyanakkora hőmérsékleten maradnak és így a hőmérsékleti igénybevételeket is elkerüljük. Minthogy a víz, keringése következtében, az egyébként szigetelőén ható légbuboirékokai 15 magával viszi, az elgőzösítés növekszik. A találmány kis alapterületeket, alacsony vízállást, valamint tartós égést: tesz lehetővé és kevés kezelést igényel. ' A találmányt mindenütt alkalmazhatjuk, 20 ahol kisnyomású gőzre vagy meleg vízre van szükség, tehát központi fűtéseknél,, a vegyi iparban sltb. A találmány leglényegesebb előnyei a következők: 25 1. A kazán egészen aprószemű tüzelőanyaggal, sőt porral is fűthető, anélkül, hogy az a rostélyon átesne. Minthogy az ilyen tüzelőanyagok olcsók, a kazán rendkívül gazdaságos. 30 2. A tüzelőanyag, az elégés, és önsúlya következtében, függőleges irányban csúszik, illetőleg hull lefelé; E csúszás következtében a tüzelőanyag magától, külső beavatkozás nélkül lazul fel és a levegői az 35 összes tüzelőanyagrészecskékhez hozzál'érhet, aminek következtében ezek jobban, égnek el. 3. A gázok előibb a síziekunderlevegjővcl keverednek és csak azután égnek el. 40 4. A salakeltávolítás rendkívül egyszerű és egyenletes, mert a salak magától hullhat ki. A kazán terhelése a salak kivételétől független. 5. Minthogy állandóan új tüzelőianyag 45 hull a parázsra, a tűz kialvása xiem következhet be. A tüzelőanyagbetáplálási megszüntetése után a tűz önműködőlég a mélybe ássa magát ós az üzembehelyezés, még hosszabb idői után is, nagyon egysze-50 rűen, új tüzelőanyag betáplálásával és a levegőitolóka nyitásával érhető el. A toilóka zárásával a tüzelőianyagoszlop nagysága, az elégés következtében, kissé csökken és, így a szénkamrában levő szén meggyulladása 55 csaknem teljesen kizárt. 6. Kétszeres hűtés következtében a tüzelőanyag nem sül össze, hanem hamu hátrahagyása mellett elég, még olyan tüzelőanyagok esetében is, amelyek egyéb-60 ként hozzásülő! salakot adnak, mert a vízhűtésű rostélyok a salakot tudvalevőleg szemesézik. 7. Nagy rostélyfelüietek rendezhetők el az alapterület megnövelése nélkül. Ennek következtében a kazán méretei igen kicsik. 65 A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti kazán egyik foganatosítási alakjának keresztmetszete, a 2. ábra a tüzelőanyagoszlopot határoló csősorok metszete az 1. ábra I—I vonala 70 mentéin, a 3. ábra az utólagos, elégetésre való' alsó ferde rostély másik foganatosítási alakját mutatja, míg a 4. ábra a csősorok másik foganatosítási 75 alakját, az 5. ábra pedig a szekunder légbevezetés másik foganatosítási alakját tünteti fel. A 6. ábra további példaképpeni megoldást mutat az 1. ábrához hasonló metszetben. 80 Az 1. ábra teljes, összeszerelt kazánt mutat, amely ebben az esetben öntöttvas^ bál készül. A kazánt, magáham véve ismert módon, úgy állítjuk össze, hogy a bordák egymással a füstcsatornákat alkot- 85 ják ós egyúttal elégési kamrák is keletkeznek. A kazán a vízhűtésű, önálló, függőleges (e) csövek sorából, mint függőleges rostélyból, amelynek csöveihez (e') bordák hozzáöntöttek, az, (n) kazántagból és 90 az (s) szénkamráből áll, .amelyből a szemeit a (c) tolókával bocsátjuk le a,z (f) térbe. Az (f) térben a szén oszlopot alkot, amelyet egyik oldalon a külső (e) csősor, — a függőleges rostély, — a másik 95 oldalon pedig a belső függőleges (g) csősor határol, amely az (n) tag része és hozzáöntöitt (h) bordákkal felszerelt. A (,g) belső csősor és a (h) bordák rendszerének az a célja, hogy a gáznak a meleg &ze- 100 kunderleviegővel való összekeveredése előtti meggyűli ad ás át megakadályozzuk. Az égési 'levegőt a (b) tolókával szabályozzuk, amely felfelé- vagy lefelé mozgatásával a tűz durva szabályozását teszi lehetővé; az égési 105 levegő' az (e) külső esősoron levő (e') bordák között áramlik tova és: a tüzelőanyagoszlop primer elégetését, illetőleg elgázosítását idézi elő. A keletkező gáz a .vízzel hűtött (g) csövek és, (h) bordáik között 110 áramlik át és az (o) térben a felmelegített) Sízekunderleviegővel keveredik, amely a (d) csatornám át lép be; ezt a csatornát a:z egyes tagokhoz hozzáöntött (p) bordák alkotja. A gáznak a szekundierievegővel tör- 115 ténő jobb összekeverésére az üzem közben felhevülő (1) samottlappai a teret szűkítjük, úgyhogy a gáz a szűkítés, helyén keletkező örvényben a levegővel összekeveredik. Ennek következtében, az elégéshez 120