122392. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dohánylevek kikészítésére

2 12339a. azonban a gyakorlatban fermentálásnak nevezett átalakulások ily viszonyok között nem mentek teljes egészükben végbe, úgyhogy a végtermékben a további íel-5 dolgozás, raktározás stb. alatt is változások következtek be, sőt az áru rothadásának és penészedésének a veszélye sem szűnt meg. A találmány szerinti kikészitési eljárás 10 a szárítási és „fermentálási" folyamatokra kiterjedő egységes kezelési mód, mely az említett élet- és elhalási, valamint a fermentálási folyamatok olyan vezérlésére irányul, amely mellett a levél í5 táp- és egyéb anyagainak l'elhasználódása és átalakulása a megkívánt mértékben és gazdaságosan megy végbe s a fermentálási folyamat és a szárítás is gyakorlatilag a lehető teljességgel be-20 fejeződnek, úgyhogy jobb minőségű végterméket kapunk, a rothadási és penészedési veszély gyakorlati kizárása mellett. A találmány szerint a dohánylevél kezelésének első szakaszában a hőmérsék-25 let 20—10 C°-ra való emelése mellett a leveleket környező levegő viszonylagos nedvességtartalmát ,,magas" értéken tartjuk. „Magas" értéken a kezelés e szakaszában az itt számbajövő hőmér-30 séklethez tartozó telítettség körüli érték, legcélszerűbben 80—85%-os viszonylagos nedvességtartalom értendő. Minthogy azonban hatás bizonyos mértékben már 65% körüli viszonylagos nedvességtar-35 talmú légkörben is bekövetkezik, a leírásban szereplő ,,magas" jellemző alsó határa kb. 65%-ban adható meg. Ilykép a vízelvonás e munkaszakaszban nem jelentékeny és a levélben még folytatódó 40 tápanyagfeldolgozási és átalakulási folyamatok, a kellő víz-, illetve nedvmennyiség jelenléte folytán, akadály nélkül, gyorsan mennek végbe. Az ezt követő tulaj donképeni szárítást most már gyor-45 san és erélyesen lehet és kell is elvégezni a dohány kedvezőtlen elsötétedésének megakadályozásara. E célból a hőmérsékletnek 40—70 C°-ra való emelésével egyidejűleg a környező levegő viszony-50 lagos nedvességtartalmát alacsony értéken, pl. 30%-on vagy ez alatt tartjuk. A találmány szerinti eljárásnak az ezután következő szakaszában, amely az eddigi „fermentálási" műveletnek felel 35 meg, a szükséges nedvesség biztosítására a hőmérsékletet átmenetileg csökkentjük és a környezet viszonylagos nedvességtartalmát egyidejűleg nagymértékben növeljük, majd pedig az egész kezelés folyamán szereplő legmagasabb hőmérsékletet eo alkalmazunk, nagy, pl. 65%-os vagy még nagyobb viszonylagos nedvességtartalmú'környezet fenntartása mellett. Ha a levélben végbemenő változásokhoz még pontosabban alkalmazkodó külső 65 körülményeket kívánunk létesíteni, akkor a második, a szárítási munkaszakaszt két vagy több részre oszthatjuk, olykép, hogy a levél egyes sejtjeinek elhalási időszakában a hőmérsékletet még nem emel- 70 jük az erélyes szárításnál alkalmazottra, hanem csak kevésbé, ugyanekkor a környezet viszonylagos nedvességét sem csökkentjük a végleges legkisebb értékre, hanem ezeket egy ideig a két munka- 75 szakasz állapotjelzői közötti, alkalmas közbenső értéken tartjuk. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a fermentálásnak nevezett folyamat közben a vízkiváiás időszakonkint nagyobb, 80 majd kisebb mértékű. Hogy a fermentálási folyamatok gyakorlatilag teljesen végbemenjenek és egyszersmind a későbbi rothadásra és penészedésre lehetőséget nyújtó állapotot is elkerüljük, elő- 85 nyösnek mutatkozott e folyamatokhoz az előálló vízkiválás sebességének ingadozásai szerint vízeltávolítással, illetve víz adagolásával alkalmazkodni. Ez úgy történik, hogy a hőmérsékletet ebben a 90 szakaszban időnként csökkentjük, majd ismét emelj ük,a környezet viszonylagos nedvességének egyidejű emelése, illetve csökkentése mellett. A találmány szerinti eljárás például 95 kamrasorozatban vihető ki, melyekben az egyes munkaszakaszoknak megfelelő állapotú környezet pl. fűtéssel és szükség szerinti gőzbevezetéssel tartható fenn. Az egyes kamrákban uralkodó hőmér- 100 sékletet s a viszonylagos nedvességtartalmat nem kell feltétlenül állandó értéken tartani a munkaszakaszok egész tartamára, sőt a behelyezett dohány a kamra levegőjét lehűtvén, ha ezt a hűtő hatást 105 és e levegő nedvességtartalmának a dohány vízveszteségéből eredő növekedését érvényre engedjük jutni, akkor az egyes kamrákban időző levegő a munkaszakasz befejeztével valamelyik másik munka- 110 szakaszban szükségelt állapotúvá lesz és ennek céljaira használható fel, ami a munkamódot még gazdaságosabbá teszi. Kiviteli példa: A friss zöld dohányleveleket kb. 10 óra hosszáig 30°-os és 115 85% viszonylagos nedvességtartalmú lég-