122380. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magukban véve nagyértékű kenőolajok javítására

2 133380. való addiciójából keletkeztek. Az ilyen kettős vegyületek hatása enyhébb és ezért azokból nagyobb mennyiségeket kell alkalmazni, mint amekkorák alu-5 míniumkloridból szükségesek. így pl. ha olyan kenőolaj utókezelésről van szó, mely 50 C°-on kb. 20 E° viszkozitású, akkor 180 C° kezelési hőmérsékleten az alumíniumklorid kettős vegyületeiből 10 10%-ot kell alkalmazni. A hőmérséklet és a kezelési idő kölcsönös változtatása az alumíniumklorid kettős vegyületeinek alkalmazásakor is lehetséges. A kenőolajakat hőállandóságukra úgy 15 vizsgáljuk meg, hogy azokat több óra hosszat magas, pl. 300 C°-ot meghaladó hőmérsékletekre hevítjük. A vizsgálathoz az olaj felmelegítését es hevítését legcélszerűbben fémtömb segélyével végezzük, 20 miközben a kenőolajat üvegedényben tartjuk. Az oxigén behatásának kiküszöbölésére a kenőolajak vizsgálatát semleges légkörben, pl. nitrogénlégkörben végezzük. A hőkezelés után az olajak 25 lobbanási pontját és viszkozitását mérjük. Motorokon párhuzamosan végzett kísérletek azt mutatták, hogy azok a kenőolajak, melyek a fent ismertetett vizsgálatkor hőbehatássalsz'emben állandóknak 30 bizonyultak, a motorban is különösen fokozott stabilitásukkal tűnnek ki és gépüzemi szempontokból kedvezően viselkednek. Ha a találmány értelmében feldolgozott 85 kenőolajat és más, olyan kenőolajat, melyet nern vetettünk alá alumíniumkloriddal, az alumíniumklorid valamely kettős vegyületével vagy valamely más kondenzálószerrel végzett, a találmány 40 szerinti utókezelésnek, egyenlő ideig 300 C°-ot meghaladó hőmérsékletre hevítünk, akkor azt tapasztaljuk, hogy több óra eltelte után az utókezelt kenőolaj lobbanási pontja 3—10°-kal és viszkozitása kb. 45 5%-kal csökken, míg a nem utókezelt olajnál a hőállandóság vizsgálata alkalmával azonos vizsgálati feltételek mellett a lobbanási pont kb. 70°-kal csökkent, míg az olaj viszkozitása az 50°-on mért 50 kezdeti viszkozitásnak kb. 60%-ára szállt alá. Ez az összehasonlítás világosan mutatja, hogy a találmány értelmében vég-Felelős kiadó: dr. ladoméri Szí zett utókezelés kenőolajok hőállandóságát mily kedvezően befolyásolja. A kezelési feltételek megfelelő módo- 55 sításával a kenőolajaknak a találmány szerinti utókezelésével természetes kenőolajak tulajdonságai is javíthatók, különösen hőáilandóságuk fokozható. Szabadalmi igénypontok: m 1. Eljárás kenőolajak, különösen olyanok tulajdonságainak javítására, melyeket telítetlen szénhidrogéneknek féínhalogenidekkel végzett kondenzálásávai állítottunk elö, azzal jellemezve, 65 hogy a javítandó kenőolajakat kondenzálószernek, pl. alumímumkloridnak vagy az alumíniumklorid valamely kettős vegyületének csekély mennyiségeivel, magas hőmérsékleten 70 végzett utókezelésnek vetjük alá. 2. Az 1. igénypontban védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a feldolgozást vagy a kenőolajak képződése közben, vagy más 75 reakciótermékektől való különválasztásuk előtt végezzük, vagy annak a kész, tehát az egyéb reakciótermékektől elkülönített kenőolajakat vetjük alá. 80 3. Az 1. vagy 2. igénypontban védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a feldolgozást 140 C°-ot meghaladó hőmérsékleteken végezzük. 85 4. Az 1—-3. igénypontok bármelyikében védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy alumíniumklorid helyett más kondenzáló hatású szereket, pl. cinkkloridot vagy bór- 90 fluoridot alkalmazunk, különböző mértékű kondenzáló hatásuknak megfelelően választott mennyiségekben. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyikében védett eljárás foganatositási módja, 95 azzal jellemezve, hogy olyan kenőolajakat dolgozunk fel, melyek a katalitos szénoxidhidrogénezésből származó cseppfolyós, illetőleg szilárd szénhidrogének hasítása alkalmával 100 kapott hasítási benzineknek kondenzalószerekkel, pl. alumíniumkloriddal való kondenzálásakor képződnek. ik István in. kir. szab. bíró. Pallas-nyomda, Budapest, V., Honvéd-u. 10. — Felelős: Győry Aladár igazgató.