122377. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményfémrészeket tartalmazó tárgyak előállítására

132377. tegként, akkor a hegesztési helyen jelen lévő mindennemű tisztátlanságból salakot alkot, mely meggátolja oxigén hozzáféré­sét és a keményfém oxidálását. A salaikot 5 a hegesztés vagy forrasztás befejezése után leverjük. Természetesen a két eljárást egyidejűleg is alkalmazhaítjük, azaz fémréteget létesít­hetünk és e fölé salakképző> alkotta bevo-10 natot rákhatunk. Az oxidáció lehetősége így még kisebb. Emellett még az a további eliSny is fellép, hogy a metán mégis kép­ződő oxidokat a salakképző kiválasztja és a salakba juttatja. 15 Kitűnt, hogy a fémréteggel, pl. vörösréz­zel bevont keményfém-részek e fémrétie­get még akkor is megtartják, ha a bevonó­fém olvadási hőmérséklete fölé hevítjük őket. A keményfém-rész ekkor teljesen kö-20 rül van véve a vékony fémréteggel és így az az előny is fellép, hogy a keményfém nem érintkezik közvetlenül az acélhegesztő­pálcával, tehát ez utóbbi fel sem oldhatja a keményfémet. A találmány szerinti eljá-2ö rás tehát nem csupán az oxidációt gá­tolja meg, hanem arról is gondoskodik, hogy a wolframkarbid változatlan marad­jon és a rábegesztés vagy ráforraszifcás a legegyszerűbb eszközökkel menjen végbe. 30 A találmány mindenféle keimélnyféimmeil kapcsolatban alkalmazható; első1 sorban a wolfram-csoport, tehát a wolfram, molib­dén, titán stb. karbidjei, nitridjei, boridjeli jönnek tekintetbe. Bevoinófémkónt célsze-35 rűen vörösrezet használunk, de természe­tesen, más, nehezen oxidáló fém, pl. ezüst:, nikkel, kobalt stb. is alkalmazható. A keményíém-részecskéknek szerszá­mokra, pl. bányászati fúrókra való ráhe-40 gesztése sokszor a helyszínen történik, A találmány szerint már a nehezein oxidáló fémmel bevont keményféui-részecskéket tartják raktáron, illetve ily alaíkban adják el őket a fogyasztóknalc és így a felrakott védőréteg 'nem csupán a. feldolgozásnál,.45 hanem már a raktáron is védi a kemény­fém-részecskéket, tehát a keményféin-ré­szeeskék, a ráhegeisztés előtt, nem igényel­nek sajátos kezelést. 50> Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás keményfém-részecskéket tartal­mazó tárgyak előállítására, melyeiknél a keményfémet a tárgy többi részével he­gesztéssel vagy forrasztással kötjük össze, azzal jellemezve, hogy a kemény- 55. fémrészecskéket, a hevítés előtt, oxidáció elleni védőréteggel vonjuk be. 2. Az 1. igénypontban meghatározott eljá­rás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy védőrétegként erős felhevítésnél 60 is alig oxidáló fémet, pl. vörösrezet használunk. 3. Az 1. vagy 2. igénypontban meghatáro­zott eljárás kiviteli módja, azzal jelle­mezve, hogy a fémréteget a keményfém- 65» rés zees kékre kenjük, fecskendezzük, vagy elektrolitikus vagy eiektroforétikus úton, vagy pedig ömlesztékbe mártással rakjuk fel. 4. Az 1. igénypontban meghatározott eljá- 70» rás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy védőrétegként saLakképzőt. célsze­rűen begesztőelekí rod ák burkolásához alkalmazott, u. 11. elektró'd.amassizát használunk. 75 5. Az 1- 2. vagy 4. igénypontban megha­tározott eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a keményféra-részecs­kékre nehezen oxidáló fémnek és salak­képzőinek bevonatát rakjuk fel 80 6. Keményfém-részecskék — mint köz­benső' termék az 1. igénypontban meg­határozott eljárás, kivitelére:, azzal jel­lemezve, hogy az oxidációt meggátló, nehezen oxidáló fémnek és/vagy salak- 85 képzőnek bevonatával burkoltak. Felelős .kiadó: dr. ladoméri Szmertrdk István m. kir. szab. bíró. Pallas-nyomda, Budapest, V., Honvéd-u. 10. — Felelős: Győry Aladár igazgató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom