122369. lajstromszámú szabadalom • Tekejáték-asztal
Megjelent 1939. évi december hó 1-én. MAfiYAR KIRÁLYI WCSLl» SZABAD AIM BffiŐSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 133369. SZÁM. VIII/C. OSZTÁLY. — J. 3969. ALAPSZÁM. Tekej áték-asztal. Ili János asztalos, Kaposvár. A bejelentés napja 1938. évi augusztus hó 27-ike. A találmány lekejáték-asztal, melynél a gnrítópálya két egymás felett elhelyezkedő részből áll és amelynél az afeó pályarészen, végiggurított golyót az alsó pályarészhez 6 csatlakozó dob belső! felülete fölvezeti a felső pályarészre, ahol a golyó ellenkező irányban halad tovább, mint az alsó pályarészen. A felső pályarésznek a dobbal ellentétes végén van a bábuk elhelyezésére 10 való tér, amely tehát így a tekejáték-asztal ugyanazon oldalán helyezkedik el, ahol a gurítópálya kiindulási helye van, miáltal a bábukat a játékosok helyükön maradva állíthatlak föl. 15 A felső1 pályarész, célszerűen, felülről domború felületű, amely felüliét a bábuk elhelyezésére való rész feilé fokozatosan síkfelületbe megy át. Ezáltal a bábuk eltalálása nehezebb és a játék még érdeke-30 sebb lesz, mert a dobások egyrészénél a felső pályarészre jutott golyó a domború felületen oldalra, a peremhez gurul és a bábuk közül egyet sem talál el. A gnrítópálya végét gumival bevont go-25 lyófogó zárhatja le és a golyófogóhoz ütközött golyók külön goíyótartóban gyűlnek össze. A gurítópálya felülete úgy az alsó, mint a felső pályarészen posztóval vagy hasonló §0 anyaggal lehet bevonva. Ezáltal elérjük, hogy a gurítófelület teljesen sima lesz, továbbá a játékos nem okoz zajt, ami zárt helyiségben különösen előnyös. A helyes irányú gurítást megkönnyíti 35 az a kiviteli alak, melynél az alsó pályarész a kiindulási helytől kezdve a dobig emelkedik, továbbá amelynél a félstő pályarész a dobtól a bábuk elhelyezésére való helyig esik, tehát a golyónak a dobon történt irányváltozása folytán meglassult moz- 40 gását segíti. Ugyancsak megkönnyíti a gurítást az a kiviteli alak is, amelynél az alsó pályarész kiindulási helye a golyófogó, illetve golyótartó eié nyúl, tehát a golyót bátran el- 45 guríthatjuk anélkül, hogy attól kellene tartanunk, hogy kezünket az asztal felső részéhez ütjük. A találmányt, részletesen, a rajz kapcsán magyarázzuk el. Az 50 1. ábra a találmány szerinti tekejátékasztal távlati képe, a 2. ábra ugyanannak keresztmetszete, a 3. és 4. ábrák pedig részleges oldalnézetek. 55 Az 1. ábrán (1) a gurítópálya alsó része, melyhez érintőlegesen csatlakozik a (3) dob. A dob felső végiéhez megfelelő közzel, a dob belső, felülete alatt, a felső (2) pályarész csatlakozik (3. ábra). A (2) pályarész 60 felülete, amint az a 2. ábrán jól látható, a dob felőli végén felülről domború. A domború felületrész fokozatosan síkfelületbe megy át és a (2) pályarész másik végén a bábuk elhelyezésére kiszemelt (4) 65 részt találjuk. A (4) részt a gumitömbbeí bevont (5) golyóíógó zárja le. A golyófogóhoz ütközött golyóik, amint az a 4. ábrán látható, a (6) golyótartóban, gyűlnek össze. A megfelelő peremekkel ellátott (1) és 70 (2) pályarészeket a (7) asztallábak tartják, melyek alul hegyekkel végzőidnek, hogy az asztal ne csúszkálhasson. Végül az alsó (1) pályarész (9) kiindulási helye előrenyúl, vagyis az (5) golytófogó és a (6) golyó- 75 tartó nem a (9) hely felett helyezkednek
