122355. lajstromszámú szabadalom • Kerámiai anyagból készült hosszú rúdalakú szigetelő

Megjelent 1.939. évi december hó 1-én. M A G Y A K KI RÍ LYI Wpjj| je SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 122355. SZÁM. Yll/g. OSZTÁLY. B. 14191. ALAPSZÁM. Kerámiai anyagból készült hosszú rúdalakú szigetelő. Brown, Boveri & Cie Aktiengesellschaft cég, Mannheim. A bejelentés napja 1938. évi május hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi december hó 13-ika. Ismeretesek kerámiai anyagból készült rúdalakú függesztő- vagy feszítőszigetelők melyek rendszerint kúposán vastagított feszítőfejeik között egész hosszukon 5 egyenletesen elosztott ernyőkkel vannak ellátva. Ilyen szigetelők húzással vagy sajtolással, vagy másféle módon állíthatók elő, ahoiis az ernyők a szigetelő rúddal egy darabból készülhetnek, vagy 10 utólag húzhatók fel és erősíthetők meg. A szóbanforgó, kúposán vastagított feszítői ej ékkel ellátott szigetelők többnyire tömör maggal készülnek, lehet azonban a szigetelőrúd mindkét végén alkalmazandó 15 szeiérvények megerősítésére más eszközöket, pl. csavarorsókat és füleket is alkalmazni. A leírt rúdalakú szigeteléseknek villamos és erőművi szempontból való mére-20 tezésénél elsősorban két szempontot, t. i. az átütési hosszt és az átütési utat keli figyelembe venni. Az átütési hossz, melyet (lk)-val jelölünk, a szigetelőrúd egyik végétől annak másik végéig a porcellán-25 ernyők mentén mért szakasz (lásd az 1. ábrát.) Ezzel szemben áll a tényleges átütési út, röviden (la), melyet nem szabad a kúszási úttal összetéveszteni. Az átütési út méretezésére az illető szigetelő-30 típustól esőben megkövetelt villamosátüt ési feszültség mérvadó, melytől pl. a német elektrotechnikusok egyesületének (VDE) előírásai szerint a megengedhető üzemi feszültség megállapítása függ. 35 Emellett a porcellánernyőknek esőnek kitett felső lapja a számításnál nem veendő figyelembe. Az átütési utat legjobban úgy állapítjuk meg, hogy az ernyő széle és a rúd törzse közötti távolságot 45°-nyi szög alatt megmérjük és e távol- 40> ságok összegét, a megállapított távolságot az ernyők számával megsokszorozva, megállapítjuk. Az átütési hossz és az átütési út viszonya tehát egyúttal az ernyők átmérőjét, azok számát és a rúdtörzs 45, átmérőjét is tartalmazza. Ismeretesek ugyan olyan szigetelők, melyeknél az ernyők átmérője a törzs átmérőjéhez meghatározott viszonyban van. Az ilyen megoldásoknál azonban az 50. átütési hossz és az átütési út viszonya kedvezőtlennek mutatkozott; ennek ok,a főképen az ilyen szigetelőkön alkalmazott ernyők kis száma. Ismeretesek továbbá különösen olyan tömörmagú szigetelők is, 55. melyeknél, bár az átütési hossznak az átütési úthoz való viszonya kedvezőbb, de az ernyők átmérője a rúdtörzs átmérőjéhez viszonylik kedvezőtlenül. így pl. az ismert, vastagított feszítőfejekkel el- 6» látott, tömörmagú szigetelőket a villamos átütési feszültség fokozására és ezzel a megengedhető üzemi feszültség növelésére, az egyéb méretek (az ernyők és a tör?s ámtérője, valamint az ernyők köl- 65' csönös távolsága; változatlan megtartása mellett nem lehet minden további nélkül egyszerűen meghosszabbítani, mivel az így létesülő porcellántesteket már nem sikerül kifogástalan alakban előállítani 70-és azoknak erőművi szilárdsága kisebb, míg törési veszélyük nagyobb. A találmányhoz vezető vizsgálódások elsősorban annak megállapítására irányultak, hogy vannak-e a rúd hossza és 75, annak átmérője között, továbbá az ernyőátmérő és a rúdtörzsátmérő nagysága között különleges összefüggésnek, továb-