122346. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék képeknek villamos úton való átvitelére

2 12:2346. ben a mellékelt rajz kapcsán ismertetjük, amelyen a találmány szerinti készülék példaképen felvett kiviteli alakját vázla­tosan tütettük fel. Az 5 1. ábra a találmány szerinti készülék vázlatos rajza. A 2,, 3. és 4. ábra az ellene lektrod és ve­zérlőelektrod néhány kiviteli alakja na­gyobb léptékű metszetben. 10 Az 1. ábra szerint az. (5) léghijas edény­ben a (12) teleppel hevített elekiron-kir sugárzó (1) katód fekszik. A (2) gyújtó­pont-ellenző, amelyet a (13) telep kellő feszültségen tart, az elektronokat nyalábbá 15 gyűjti össze és a szembenfekvö, ieniezalaikú (6) elleneleklro'dra vetíti, amely a földdel áll összeköttetésben. A (3) gyorsító ano­dot. amelynek kicsiny középsői nyílása van, a (11) telep pozitív feszültségen tartja. 20 A (t, 4') terelő elektródok az elektron­nyalábot elterelik, mi kőris az a (6) Jemez­etcktrodöt. ismeretes, módon letapinlja, A (6) eilienelektrod fémlap, pélául alu­míniumlap, amelynek vastagsága .néhány 25 mikron. Az (1) katódtói kisugárzott, nagy sebességgel mozgó elektronok a (fi) elek­tródba ütköznek, amely az elektronok sebességét annyira csökkenti, hogy a fe­szültség értéke zérusra csökken és így az 30 elektronok csak éppen a (6) lemezen átha­tolni képesek, mikoris a (6) lemez mögött tértöltés:t eredményeznek. A rácsalakú (7) vezérlő elektród felülete sok apró, egymás­tól szigetelt lény villamos anyagrészeeskét 35 hord. A 2. ábrában a (7) elektród egyik elői­íiyös kiviteli alakját tüntettük fel, amely­nél a rács (Ifi) vezető huzalait szigetelő anyagból való (17) hártya veszi, körül és í0 ez utóbbi fényvillamos anyiagréteg. például vékony céziumhártya burkolja, amelyet a (Ki) huzal mentén meghatározott távolsá­gokban ezüstlapból készült rétegre viszünk fel. A középső (16) vezetékeket a rajzon 45 fel nem tüntetett módon megbatározott fe­szültségen tartjuk. Ha valamely színtérről vagy más ily helyről a (9) Jenese' segé­lyével a (7) elektróda (10) fénysugarakat vetítünk, a (7) elektród mindenik (18) 50 fényvillamos elemié elektronokat hocsájt ki és a (7) elektród feszültsége mindaddig növekedik, amíg ez a feszültség a szom­szédos. (6) elektród legnagyobb feszültsé­gének értékével közel egyenlőivé nem vá-55 lik. Az egyes pontokon esetről esetre fel­lépő feszültség a fényvillamois elektron­sugárzás mértékétől függ és így az illető pontra eső fény intenzitásával arányos. Ezen kívül az említett feszültség a fény­villamos felület íényeleldronsugárzástól és 60 az illető pontnál levő levezetési út be­folyásától:, valamint az elektródok viszony­lagos feszültségétől függ, de arra a letapin­tási pontok számának egyáltalán nincs be­folyása. Ha a (16) rácsvezetékek feszült- 65 ségét 'kellőkép választjuk, a (18) fény­villamos elemek feszültsége a (6) lemez feszültségéhez képest negatívvá válik és a (fi) lemez hátsó oldalán jelentkezői, kis sebességű elektronok nein ütköznek a (18) 70 fény villamos elemiekbe. Az (5) edény végén (8) anódháló fek­szik, amelyet a (7) vezérlő elektródnak nem ama oldalán rendezünk el, amelyen a (fi) vezérlő, elektród van, hanem aiz 75 ellenkezői oldalon. Ha a (8) anódnak a (1.5) teleppel kellő feszültséget adunk, a (fi) elek Íród tői kisugárzott elektronok egy ré­sze a (8) anódhoz jut és a kivezetési áramkörben tér kisülési áram fog keringeni, 80 amely a (19) ellenállás meinten fesztilt­ségesést eredményez. Ily módon, amint a (6) elektródot erős letapintó elektronnya­láb éri, a (6) elektród ugyanezen pont­jából a hátsó oldalon kis sebességű elek- 85 tronárám indul ki, amely a kivezetési áramkörben térkcsülési áramol eredmé­nyez. A lérkisülési áram és így a kive­zetési, áramkörben az áram a ielapintási folyamat közben a (7) fény villamos elek- 90 trőid mindenik (18; elemének feszültsége szerint változik. Más szavakkal, minthogy ez a feszültség a kép mindéin pontjának fényintenzitásától függ. folytonos kiveze­tési áram keletkezik, amely a (7) elek- 95 tróda vetített kép mindem pontjának meg­világításával arányos, A 3. ábra szerint a (6) vezérlő elek­tród (20) háló' alakjában készülhet, amely­nek a katódtó.1 kibocsátott elektronok se- 100 bességének csökkentésié végett keltő' nega­tív feszültséget adunk, amely az elektro­nokat a ' (7) elektród minden pontjának körzetiében tértöltésisé alakítja át. A 'í. ábrában feltüntetett kiviteli alaknál 105 az 1. ábra szerinti (6) és (7) elektródom kat egy szerkezetté egyesítettük. A (21) magot (22) szigetelő réteg burkolja, ame­lyen kellő távolságokban az egyik oldaton (23) fényvillamois elemek vaunak. A (21) 110 magot kellői feszültségen tartjuk, mikoris a katód tói kisugárzott elektronok tértől -léssé alakulnak át, amelyet a (23) fény­villamois elem feszültsége vezérel. A találmány nem szorítkozik a rajzon 115 feltüntetett és az előzőkben részletesen is­mer betett kiviteli alakokra. Számos módosí­tás lehetséges' anélkül, hogy a találmány-

Next

/
Oldalképek
Tartalom