122291. lajstromszámú szabadalom • Hőkicserélőkészülék

Megjelent 1939. évi "december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI MRÓSAG SZABADALMI LEIRAS % 22391. SZÁM. U/h. (V/cl/l., XVIÍI/c.) OSZTÁLY. — B. 14301- ALAPSZÁM. Hőkicserélőkészülék. Beck István oki. gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja 1938. évi október hó 22-ike. A találmány oly hőkicser élőkészülékek továbbfejlesztése, melyeknél a fütendő vagy hűtendő külső közeggel, pl. levegővel érintkezésben álló hőkicserélőfelületeket 5 oly, áttöréseket vagy nyíláscsoportokat magukban foglaló lemezszerű testek alkotják, melyeken a Külső közeg harántirányban, nagyjában merőlegesen áramlik át. Az ilyen hőkicserélőkészülékek az 10 eddigieknél jóval kisebb súllyal, lényegesen nagyobb hőátadási tényező elérését teszik"lehetővé. Az epilített jellegű hőkicserélő alakzatok, pl, vékony, lyukgatott lemezből vagy finom csíkalakú 15 elemek vagy huzalok különböző irányú csoportjaiból, pl. dróthálóból állhatnak és a külső közeg, pl. levegő áramlási irányában elenyésző kitérj edésüek. Az ilyen hőkicserélőfelületen harántirányban 20 átáramló külső közeg, pl. levegő a felületet már egészen rövid ideig tartó érintkezés után elhagyja; a felület mindén egyes részéhez friss, a felületet előzőleg nem érintett levegő jut és így a felület és a 25 közeg között hasznos hőfokkülönbség átlaga megnövekedik, ami a hőátadás fokozásával jár. Ezenkívül a korábbi hőkicser élőkészülékekkel szemben, melyeknél a külső közeg a hőkicserélőfelületeket so többé-kevésbé hosszú úton volt kénytelen súrolni, amikoris a felületek mentén, áramló közeg lefékezése folytán a felülethez tapadó, a felület hossza arányában vastagodó hőszigetelő réteg (Prandtl-féle 35 határréteg) keletkezett, az említett, áttöréseket magukban foglaló és a külső közeg áramlási irányában, mint jeleztük, csak elenyésző kiterjedésű hőkicser élőfelület éknél az ilyen hőszigetelőiéteg ki-' alakulására nem nyílik alkalom, ami 40 további mértékben javítja a hőátadási tényezőt. Á találmány szerint az ilyen hőkicserélőfelületeket az eddigi javaslatoktól eltérően, mely aszerint azokat egyetlen 45 síkban helyezték el, részben vagy egészen tört- vagy görbefelület, pl. zeg-zugos, vagy huljámtelület szerint alakítjuk. így a fent említett összes előnyök, különösen a külső közeg áramlási irányában ele- 50 nyésző kiterjedés előnyének megtartásával elérjük, hogy azonos teljesítményű és felületű hőkicserélőkészülék lényegesen kisebb helyen fér el. Ez nemcsak a helyszükséglet csökkentése szempontjából 55 fontos, hanem a készülék előállítási költsége tekintetében is jelentékeny megtakarítást eredményez, minthogy a hőkicserélőtestet befogadó keret vagy ház az eddigieknél lényegesen kisebb, tehát 60 olcsóbb. Az előállítási költségek tekintetében még további jelentékeny megtakarítást érhetünk el oly hőkicseréíőtesteknél, melyek a belső közeget (pl. melegvizet) 65 vezető, egymással párhuzamos elosztócsövekből, ezeket összekötő gyüjtőcsövekből és az elosztócsövek tengelyével párhuzamos, ezekkel a csövekkel fémes érintkezésben álló, említett jellegű áttöréses 70' hőkicserélő lapokból állanak. Az ilyen készülékeknél a hőkicserélőfelületeknek a találmány szerinti zeg-zugos, vagy hullámos alakítása folytán, adott hőkicserélőfelületre számítva, az eddigiek- 75 nél jóval rövidebb gyüjtócsövek szüksé-