122278. lajstromszámú szabadalom • Szelepvezeték folyadékhűtésű égési erőgépekhez

Megjelent 1939. évi december hó 1-én. MAGIAK KIRÁLYI ^Sjjft SZABADALMI BBÓSÍÖ SZABADALMI LEÍRÁS 122218. SZÁM. Vjd/2. OSZTÁLY. — J. 3973. ALAPSZÁM. Szelepvezeték folyadékhűtésű égési erőgépekhez. Junkers Flugzeug- und Motorenwerke Aktiengesellschaft* Dessau. A bejelentés napja 1938. évi szeptember hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi október hó 15-ike. Folyadékkal hűtött égési erőgéípeknéi szokásos az, hogy a szelepeket száraikkal valamely testben vezessék, mely lényegileg a szelepnyíláshoz csatlakozó vezeték 5 falától (rendszerint szívó, illetve kipuffogóvezeték) e fal külső felületével határos hűtőtéren át a hűtőtér külső határoló faláig (hűtőköpeny) terjed és amely általában a megnevezett részekkel egy egy-10 séges darabot alkot. Sok esetben, különösképen légijárműveket hajtó égési erőgépeknél azonban a szelepszárak által áttört hengerfej —• lehetőleg kis gépsúly elérése miatt — könnyűfémből készül. A 15 könnyűfémek azonban általában rossz csúszóképességűek, különösen csúszó súrlódás esetén csekély a kopási ellenállásuk és ezért nem képesek a sz'elepszár fel-alá mozgása által fellépő igénybevételeknek 20 tartósan ellenállni. Ily esetekben a szelepsziár említett vezetésére való testbe külön vezetőhüvelyt is helyeznek, mely a testben tartósan van elhelyezve és amely a szelepszárat körülfogja. Az ilyíképen ki-25 alakított szelep.vezetéíknek azonban az a hátránya — nevezetesen különösen nagy hőigénybevételnek kitett kipuffogőszelepű égési erőgépek esetében —, hogy az elégő gázok által a szeleptestnek átadott hőt a 30 vezeték csak tökéletlenül vezeti el, melynek viszont az a következménye, hogy e szolepek túlzott mértékű felmelegedése által a gép üzemében rendellenességek állnak elő. Megkísérelték ugyan azt is, 85 hogy a szelepszár vastagításával jobb hőelvezetést biztosítsanak. A szelepszárnak ily megvastagítása azonban a szeleptest tömegének nem kívánatos növelésére vezetett és éppen ezért 'hamar eléri annak felső határát, úgyhogy ez általában nem íO elegendő ahhoz, hogy a szeleptesteknek meg nem engedhető nagy hőigényíbevételeit biztosan elkerüljük. E találmány célja az, hogy oly szelepvezetéket alkosson, mely a szeleptestnek föátadott hőt a hűtőközegnek jól továbbítja, anélkül, hogy más hátrányt vonna maga után. Ezt a találmány értelmében a következőképen érjük el: előnyösen nagy hővezető- és csúszóképességgel bíró fémből 50 készült vezetőhiivelyt a hűtőtérbe aiklkíént szereljük be, hogy egyik végével gázt és folyadékot tömítően fekszik fel a szelepnyíláshoz csatlakozó vezeték falának ülésére, míg a hűtőköpeny falán folyadékkal 55 szemben tömítően és tengelyirányban eltolhatóan áthatol; e hüvelyt állandóan ható, de a tengelyirányú mozgásokat nem akadályozó erő nyomja a vezetékfal ülésére. 60-A mellékelt rajzokban a találmány néhány példaképem kivitelét ábrázoltuk. Az 1. és 2. ábrák hosszimetszetek és pedig a 2- ábra I—T vonala, illetve az 1. áibra II—ÍI vonala mentén a találmány szerinti 65 vezetékkel ellátott égési erőgép kipuffogó szelepén át. A 3. ábra másik kiviteli alaknak az 1. ábrához hasonló metszetét mutatja. Azonos részeket mindkét ábrában azonosan jelöl- 70 tük. Az 1. és 2. áb-rák szerint az (1) hengerfejben lévő szelep (3) szeleptányérjának üléssé kialakított (2) széle az (1) henger-