122262. lajstromszámú szabadalom • Hőkicserélő készülék
122262. 3 2. ábra közel függélyes, áttört határolófelületű megoldási alaknak az előbbihez hasonló metszete. A 3. és 4. ábrán lapos hengeralakú meg-5 oldási alak függélyes, ill. vízszintes metszetben látható. Az 5. ábra oly megoldási alak vízszintes metszete, melynél a szekrény melfeő falát és oldalfalait lapos félhenger alakjára haj-10 lított, áttört hőkicserélőfelület, a szekrény hátsó falát pedig az illető helyiség fala alkotja. A 6., 7. és 8. ábrák magának az áttört hőr kicserélőfelületnek előnyös megoldási pél-15 dáját szemléltetik. Áz 1. ábrán (l)-gyel a belső) közeg elosztócsöveit, (2)-vei az utóbbiakat összefoglaló gyüjtőicsöveket, (3)-al a szekrénynek két, a feltüntetett példában tömör ol-20 dalfalát, (4)-gyei pedig a szekrénynek tömör fenekét jelöltük. A szekrényt az illető helyiség egyik, (5) falához csatlakozóan úgy helyezzük el, hogy maga ez az (5) fal alkotja a szekrény hátsó falát. A felül 25 nyitott szekrény mellsői oldalát az (1) csövek és az utóbbiakkal a fémes érintkezés biztosításával, pl. forrasztással vagy hegesztéssel összekötött (6) huzalok csoportja alkotja. Az 1. ábra szerinti, szek-30 réntnyel kapcsolatos fűtőtest, továbbá a (9) tengely körül forgatható szabályozó1 légcsappantyiíval szerelhető fel, melynek beállításával a levegő sebessége és így a hőleadás szabályozható. 35 A 2. ábra szerinti megoldási alak az előbbitől csupán abban különbözik, hogy az áttört (6) fűtőfelületet nem függélyes, hanem a függélyeshez hegyes szög alatt hajló helyzetben úgy alkalmazzuk, hogy 40 a szekrény fenekét is megtakarítjuk. A találmány szerinti szekrényes fűtőivagy hűtőtest, melynek egyik vagy több, avagy minden határoló falát áttört felület alkotja, a legnagyobb változatossággal, tet-45 szőleges alakban szerkeszthető. Alkalmazr hatunk pl. négyszög- vagy sokszögkeresztmetszetű, hasábalakú vagy hengeres széktényeket, A 3. és 4. ábrán, lapos henger'alakú megoldási alak látható, melynél 50 az (1) fűtői- vagy hűtőcsöveket, melyeket alul és felül gyűrűalakú (2) gyüjtőicsövek kötnek egymással össize, egyniásíölötti (6) drótgyűrűk (4. ábra) vagy; drótháló, vagy az egész magasságban csavarvonalalakban 55 Végigtekercselt drót övezi. Ez esetben tehát a szekrény egész külső palástját, minden oldalon (6) futófelület alkotja, még pedig kívánt esetben a szekrény egész magasságában; lehet azonban a szekrényt, mint a 3. ábrából látható:, csak bizonyos ®® magasságig fűtőfelületül, további, (9)-el jelölt felső részében azonban tömör fal alakjában szerkeszteni. A 3. és 4. ábrák végül a szabályozásnak is egy további megoldását szemléltetik, mely szerint az 1. ábra 65 kapcsán leírt, a (7) tengely körül forgatható légszabályozó' csappantyút nem a szekrény felső részében, hanem a szekrény (4) fenekének (10) nyílásában helyezzük el. Ez lehetővé teszi, hogy kívánt esetben bizo- 70 nyos friss levegőmennyiség, anélkül, hogy oldalt, kívülről, az áttört (6) fíítőfelületen keresztül áramlana a szekrény belsejébe, alulról közvetlenül jut a szekrénybe, ami a szekrény kéményszerű hatását és így 75 a hőleadást is csökkentő értelemben szabályozza. Az 5. ábra szerinti megoldási alak az előbbitől abban különbözik, hogy a lapos hengeiralakú szekrénynek csak az egyik 80 fele van meghagyva, a szekrény hátsó falát pedig magának az illető helyiségnek (5) fala alkotja. így részben hajlított, tehát meglehetősen nagy i'űtőfelületet érünk el, melynek aránylag kicsiny a helyszükség- 85 léte és mely csak kismértékben áll el a helyiség (5) falától. A szekrénynek vagy csatornának az 1—6. ábrák kapcsán leírt vagy más alakban szerkesztett megoldásaival kapcsolatban a 90 legkülönbözőbb módokon létesíthetjük az áttört fűtői-, illetve hűtőfelületeket, valamint ezeknek a belső közeget keringtető részekkel, pl. elosztó, illetve gyüjtőicsövekkel (vagy pl. villamos fűtésnél a villamos 95 áramvezetékeket tartalmazó csövekkel) való összeköttetését vagy egyesítéséi. így pl. a 6., 7. és 8. ábrákon oly megoldás látható, mely szerint a (15a) lemezben eszközölt bevágásokkal és a lemez 100 síkjából való kisajtolással lapos, tarsolyalakú (18) toldatokat létesítünk, melyek zsalugáterszerű elemcsoportokat alkotnak, Mindegyik (18) toldat mögött (a 7. ábrán vastag teljes vonallal szemléltetett) (19) 105 nyílás vagy csatorna van és a külsői közeg, pl. levegő, két-két egymás fölötti (18) lemezrész vagy toldat között úgy áramlik át a (19) csatornákon, hogy a közeg az egyik (18) toldat külsői felületét és a má- 110 sik toldat belső felületét súrolja és így, sima lyuk ázott lemezzel szemben, megnövelt hőkicserélő felülietrészekkel jut érintkezésbe, A 6. ábra egyúttal azt a megoldást is szemlélteti, mely szerint a (15a) H'r > lemeznek nem bevágásos, azaz tömörfalú és sík alakban meghagyott részeibői egyúttal a belső közeget vezető csövek egyik
