122261. lajstromszámú szabadalom • Készülék mozgófényképeknek folytonos egyenletes mozgású filmekről való vetítésére, illetve ilyen filmre való felvételére

122261. (2) fényvisszaverőieleiuet (15. ábra) el, is hagyhatjuk. Ez, cselben a fénysugarak az (e') irányban, azaz az (a. b, c) suga­rakra merőleges irányban lépnek ki a 6 készü! ékből. Az 1. ábrán szemléltetett, a kiegyenlítést végző mozgó optikai elemek külön-külön, egymástól különböző irányban is mozog­hatnak. Fontos, hogy egymásra merőleges 10 síkjukat megtartva, a fény vonalméret ál­landóságát biztosító kiegyenlítési találko­zási pontokat egyidejűleg kísérjék. A kü­lönböző mozgásirányokbői célszerű az, amikor a két mozgó optikai elem egymáss-15 sal ellentétes irányban halad, mely irány pl. az, előbbi együttmozgás irányára merő­leges. A leírt megoldási alakoknál, mint már jeleztük, a filmszalag ugyan folytonosan 20 mozog, a tulajdon képeni vetítés azonban megszakításokkal megy végbe, vagyis a ki­egyenlítői optikai elem minden visszamoz­gása alatt a vetítés szünetel. A találmány szerinti kiegyenlítőszerkezet célszerű to­:25 vábhképzése szerint azonban megszakítás nélkül, is vetíthetünk, azaz úgy, hogy a vásznon állandóan van kép. Ez egyrészt azzal az előnnyel jár, hogy a kép rezgése teljesen megszűnik és így a vetítés a sze-30 met kevésbé rontja, másrészt a képek a valósággal, fokozotlaibban egyező alakban jelennek meg. ami a műélvezetet hatáso­san fokozza. Ezt a célt úgy érjük el, hogy két talál-35 mánybeli kiegyen lílőszerkezetet alkalma­zunk és ezeket felváltva működtetjük, azaiz mialatt az egyik (mely a kiegyenlítést ép­pen végzi) előremozog, azalatt a másik (mely a vetítésben pillanatnyilag nem vesz 40 részt) kiindulási helyére mozog vissza. Az átvilágított filmszalagról érkező (a, b, c) sugarakat (17. ábra), a magukban véve ismeretes, forgó (50) síktükör és a helyt­álló (56) tükör az alább leírt módon íel-45 váltva a (6a), illetve (6b) kiegyenlítői priz­mára veri vissza. A célszerűen félköralakú (50) lükről és egy második, ugyancsak félköralakú (51) tükröt az (52) tengellyel együtt forgó (53), illetve (54) korongok 50 hordják, melyeknek tükörrel le nem1 fe­dett (57), ill. (58) felerésze íényátbocsátó. Mint látható, az (50, 51) tükrök, forgásuk közben, saját fényvisszaverési síkjukban megmaradnak. A 17. ábrán látható hely-55 zetben az (a, b. c) sugarakat az (50) sík­tükör a (6a) prizmára vetíti, mely akkor az (ya) nyíl irányában mozog el és pilla­natnyilag a fent leírt kiegyenlítést végzi. A (6a) prizmából kilépő, már álló képet adó íénysugarak. az (54) korong íényát- 60 bocsátó (57) részén haladnak át, majd a helytálló (55) síktükrön visszaverődnek és az (53) korong íényátbocsátó (58) részén áthaladva az (c) nyíl irányában távoz­nak. Mialatt a vetítés ezen az útvonalon, a 65 (6a) prizma közreműködésével végbemegy, azalatt az (52) tengely félfordulatot vé­gez, minek megtörténtével az (50) és (51) tükrök az (57) és (58) korongrészekelőbbi helyére kerülnek és viszont. Ekkor az (a, 70 b, c) sugarak a íénytátboccsátó (57) ko­rongrészen áthaladva és a helytálló (56) síktükrön visszaverődve, a fényátbocsátó (58) korongrészen át a (6b) prizmára ve­tődnek. Eközben a (6b) prizma a (yb) 75 nyíl irányával ellentétes egyenletes előre­mozgását és a kiegyenlítést végzi. A (6b) prizmából kilépői, már álló képet adó su­garak, az (51) síktükrön visszaverődnek és ugyancsak az (e) nyíl irányában távoz- 80 nak. A kiegyenlítő optikai elemek moz­gatásához és vezérléséhez itt is a fent leírt hajtó. ill. vezérlő' szerkezetek bár­melyikét alkalmazhatjuk, azonban miután a 17. ábra szerinti megoldásnál a kiegyen- 85 lítő: optikai elem visszamozgatására ugyan­annyi idő áll, rendelkezésre, mint az előre­mozgatására, ennélfogva a vezérlőtárcsák vagy hengerek vájatai részarányosak lehet­nek, amint az a 17. ábrán a (6b) prizmát 90 vezérlő (59) vájatnál látható, ámikoris a (6a) és (6b) prizmák összerögzítve, együtt mozoghatnak. A találmány szerinti készülék természe­tesen a mozgófényképeket felvevő bereu- 95 dezéshez is megfelelően alkalmazható. Szabadalmi igények: 1. Készülék mozgófényképeknek folytonos egyenletes mozgású filmről való vetí­tésére, illetve ilyen filmre való felvé- 100 telére, melyet két, a filmet átvilágító fénysugarak útjában elhelyezett, egy­máshoz szög alatt hajló fényvisszaverő optikai elem (pl. síktükör vagy tükör­prizma) és ezeket a filmszalag sebes- 10.* ségével arányos sebességgel, egyenes­vonalúan és egymással egyidejűleg előremozgató hajtószerkezet jellemez. 2. Az 1. igényben védett készülék meg­oldási alakja, melyet egymással össze- 110 kötött, együttmozgó optikai elemek jel­lemeznek. 3. Az 1. igényben védett készülék meg­oldási alakja, jellemezve a két optikai elemel: egymással egyidejűleg, de egy- 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom