122239. lajstromszámú szabadalom • Önműködő fegyver, főképen géppisztoly
•9 122339. Ezen főemeltyü működési elve Már régebben ismeretes. A (14) závártest hátsó végében elfordulhatóan ágyazott kétkarú főemeltyü rövid (b) karja lefelé kiáll a * závártestből, hosszú (a) karja lazán van kapcsolva az ütőszöggel. Mihelyt a (14) závártest a lőporgázok nyomásának hatása alatt visszafelé csúszik, a (16) főemeltyű alsó, rövid karja nekiütközik a ao (7) küszöbnek, a főemeltyü hátrafelé billen és felső, hosszú karja fokozott sebességgel taszítja hátra a (14) závártest hez képest a (15) ütőszöget. Az ütőszög tehetetlensége ennek a mozgásnak A5 oly hatásosan szegül ellene, mintha súlya az emeltyűáttétel arányában nagyobb volna a valóságosnál. Más ilyen szerkezetekben az ütőszöget s a főemeltyűt „megfeszített" helyzetük:20 ben egy külön, rugózott retesz tartja meg, vagy pedig a küszöb tud kitérni a visszatérő főemeltyü alsó karjának, vagy pedig ez a két berendezés együttesen kerül alkalmazásba. 2b A jelen találmány ezeket a mozgó alkatrészeket elkerüli azáltal, hogy a főemeltyű egy harmadik (c) kart kap, amely a rövid (b) karjából nő ki, mint ennek nyúlványa és amely (c) kar a (16) 30 főemeltyűt s vele a (15) ütőszöget a závárzat hátra- és előrefutása alatt megtartja „megfeszített" helyzetükben, azáltal, hogy a (c) nyúlvány vége végigsiklik a tok alsó falán és megakadályozza, hogy 35 a (16) főemeltyü elfordulhasson, mindaddig, amíg a závárzat előrefutása alkalmával a főemeltyü (c) karja el nem hagyta a (7) küszöböt. Mentől hosszabb ez a (c) kar, annál 40 gyengébb a nyomás, amely ezt a tokfalhoz szorítja. Hosszát olykép választjuk (1. az 1. és 2. ábrákat), hogy ez a nyomás bizonyos célszerű határt meg ne haladjon. Mivel a zárórugó a závárzat hátra-előre 45 mozgása közben állandóan előre igyekszik billenteni a (16) főemeltyűt, ennek a karja (c) állandóan a tokfalhoz van szorítva, miáltal káros súrlódás keletkezik. Ennek csökkentése céljából a (16) fő-50 emeltyű (b) karjának (c) nyúlványa végében egy (17) görgő van elhelyezve. Káros súrlódást okoz azonban az is, hogy az az erő, amely a (16) főemeltyü (b) karjának (c) nyúlványát a tokfalhoz 55 szorítja, ugyanakkor emelni igyekszik a (16) főemeltyü csapját s ezáltal a (14) závártestet, valamint a (15) ütőszöget a (2) tok felső falához nyomja. Az ezáltal okozott káros súrlódást szintén lehetőleg ki kell küszöbölni. E célra a (15) ütőszög 60 elülső részében egy másik (18) görgő van alkalmazva, a felfelé irányuló nyomások eredőjének támadási pontjában, amenynyire lehet függőlegesen a (16) főemeltyü (b) karja (c) nyúlványának görgője felett. 65 Lövéskor a lőporgázok nyomása hátranyomja a závárzatot. A (16) főemeltyü megfeszített helyzetébe löki a (15) ütőszöget és megtartja ebben a helyzetében a závárzat hátra és előre mozgása alatt 70 egyéb alkatrészek segítsége nélkül. Midőn a závárzat előrefutásának végső szakaszában a főemeltyü (b) karjának (c) nyúlványa elhaladt a (7) küszöbf ölött, a (16) főemeltyü az (5) zárórugóhatása 75 alatt előre billenhet, a (15) ütőszög előrefut és elsüti a csőben levő töltényt. A (15) ütőszögbe egy (19) fogantyú van oldalról beledugva (7. ábra). Ha a (2) tok (3) süvegét levesszük, a (19) fogantyú 80 kihúzható az ütőszögből, mire a závárzat hátrafelé kihúzható a tokból. A (14) závártest alsó része olyképen van alakítva, hogy a závártest el tudjon haladni a tár ajkai között és egyúttal a 85 tár felfelé vagy lefelé elmozdítható legyen a závártest hez képest. A leírt fegyverben alkalmazott tárat a fentemlített (12) tárhüvely tartja a kívánt helyzeteiben. Ezen hüvely elülső 90 falán egy szokásos kivitelű rugózott tárfogó emeltyű van elhelyezve. A (12) tár hüvely hátsó falán egy további, rugózott (20) emeltyű van ágyazva olykép, hogy körülbelül 180°-kal el tud 95 fordulni csapja körül. A 2. ábrán látható helyzetében a tárnak, a (20) emeltyű (21) foga által rögzíti a (12) hüvelyt a tárral együtt, ez utóbbi tüzelő helyzetében. 100 Midőn a tárat a fegyver előagyába akarjuk átfordítani, a (20) emeltyűt a tárhoz szorítjuk, azután elfordítjuk a tárat, közben eleresztve a (20) emeltyűt. Ekkor ez, a rugója hatása alatt a fegyver 105 teste felé lendül, míg szabad vége a ravaszkengyelnek ütközik. Midőn a tár egészen át van fordítva, a (20) emeltyűnek egy második (22) foga beleakaszkodik a ravaszkengyel megfelelő nyugaszába. 110 Ebben a helyzetben (1. ábra) a (20) emelő a (12) hüvelyt a tárral együtt rögzíti működésen kívüli helyzetükben és egyidejűleg eltakarja az agynak azt a nyílását, amelyben elhelyezkednek a 115 (12) hüvely és a tár a tüzelő helyzetükben.