122225. lajstromszámú szabadalom • Közvetlen jelzést adó iránykereső

122225. 3 Két, egymáshoz képest elfordított helyzetű poláris diagrammot, illetőleg egyetlen poláris diagramm két, egymáshoz képest elfordított helyzetű képét többféle ö módon állíthatjuk elő: Ha az indikátor Braun-féle cső, úgy a vevővel egy elektxonsugáir helyett önmagában ismert módon kőt sugarat vezérelhetünk, melyek mindegyike egy-egy poláris diagrammot 10 rajzol fel. Ha a kerettel együtt forgó, homályos üveggel ellátott tükrös műszert alkalmazunk, akkor olyan világító készülékkel dolgozhatunk, amelynél ez a műszer egyidejűleg két, egymással meghatározott 15 szöget bezáró fénysugarat befolyásol. E két fénysugarat például előállíthatjuk úgy, hogy a műszer tükrét két fényforrással szimmetrikusan különböző irányokból világítjuk meg, mimellett a má-20 sodik fényforrást a szimmetriatengelyben elrendezett tükörrel is helyettesíthetjük; vagy pedig a tükrös műszer állhat két oly részből, amelyek egymással szöget zárnak be (7. ábra), miáltal az érkező su-25 gár két széttartó sugárra osztva távozik, vagy a tükrös műszer előtt közvetlenül kettős prizmát rendeztetünk el, amely a beeső fénysugarat úgy osztja ketté, hogy azok a tükröt különböző szögek alatt érik 30 és a visszaverődés ós a, prizmán való másodszori áthatolás után két széttartó sugárrá alakulnak (8. ábra). Esetleges optikai esizközö'ket, például leneseket, melyeken a homályos üveg elérése előtt 35 mindkét széttartó sugárnak át kell haladnia, természetesen kettőzött számban kell alkalmaznunk. A. találmány szerinti elrendezés különösen az úgynevezett fedéssel történő irány -40 keresésre, azaz két vagy több különböző helyen lévő adó iránykülönbségeinek megállapítására alkalmas. Míg közönséges iránykereső alkalmazása esetén az egyes adók megkülönböztethetősége végett 45-azok mindegyikhéihez külön hullám, vagy legalább is külön modulációs frekvencia szükséges, addig a találmány szerinti elrendezés esetén a különböző antennákat egyetlen adóval ugyanazon a hullámon 50 tarthatjuk üzemben; az antennákat mindössze külön ritmus szerint kell billentyűznünk és minden antennához,, oly jelet kell rendelnünk, amely a másiktól helyzete és tartama szerint világosan eltér, 55 Két antenna esetén például elegendő a következő jel: pont — vonás; három antenna esetén pedig például a következő: vonás — pont — vonás — szünet. Hogy az emellett rendszerint igen ki csiny iránykülönbségieket jobban látha- 60 tóvá tegyük, a jelzőberendezés szögsebességét a kereténél kétszer vagy többször nagyobbra választjuk; tízszeres szögsebesség esetén például egy fok iránykülönbség a homályos üvegen tíz foknak 65 látszik. Szabadalmi igénypontok: 1. Közvetlenül jelző iráiiykoresö, melynél forgó irányérzékeny vevőrendszer, például keret oly vevőhöz van kap- 70 csolva, melynek kimenő feszültségét szinkron forgó világító szerv, például Braun-féle cső elektronsugara, oszcillográf fénysugara vezérli, mely világító szerv a vett adó poláris dia- 75 grammját egészben vagy részben láthatóvá teszi, melyet a poláris diagramm két egyenlő, egymáshoz képest meghatározott szög alatt elfordított, az adó irányának • megállapítási), vé- §o gett a szögfelezőhöz szimmetrikusan fekvő diagrammrészeikkel metszéspántokat adó kópét egyidejűleg létesítő világító szerv jelleimez. 2. Az első igénypont szerinti iránykereső 85 kiviteli alakja, amelynél a vevő kimenő feszültségét a kerettel együtt forgó, célszerűen mágneses, tükrös műszerbe vezetjük, melyet két, egymással meghatárolzott szöget bezáró fénysuga- 90 rat vezérlő tükrös műszer jellemez, ?>. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti iránykereső kiviteli alakja, melyet a közös műszer tükrét a tükör normálisához iszimmetrikuisian megvilágító mindkét 95 fénysugarat létesítő két elkülönített, a kerettel együtt forgó fényforrás, illetőleg egy fényforrás és a fénysugarak szimmetria síkjában elhelyezett egy második fényforrást helyettesítő tükör 100 jellemez. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti iránykereső kiviteli alakja, melyet a fényforrás keltette fénysugarat két széttartó sugárra osiztó eszköz, i05 például kettős prizma, vagy oly tükrös műszer jellemez, melynek egyenként önmagukban sík, egymással szöget bezáró tükrei vannak. i