122201. lajstromszámú szabadalom • Eljárás krómtartalmú felületi réteg előállítására vasból vagy acélból való tárgyakon
2 122201. még sokKal egyenletesebb és eióseiDD felületi rétegek állíthatók elő krómból vagy króm-vasötvözetekből, mint egyébként, ha nem hagyjuk a kromokloridgázt 5 (CrCl2 ) közvetlenül és szabadon a kezelendő tárgyakra hatni, hanem inkább közbenső hordozót alkalmazunk ú. n. segédtestek pl. porcellán vagy sillimanit alakjában. Ha e segédtesteket (Boden-10 körper) előzetesen kromokloridban (CrCl2 ) dússá tesszük, akkor a krómozást egyedül ezekkel, tehát gázalakú kromoklorid hozzávezetése nélkül keresztül lehet vinni. Oly anyagok, mint a porcellán és a silli-15 manit közbenső hordozóként és segédtestként vasból való tárgyak krómozásánál azért alkalmasak különösképen, mert ezek főképen a kromoklorid által meg nem támadható a lka lir ész ékből és ezek 20 mellett oly alkatrészekből állanak, melyeket a kromoklorid megtámadhat. A kromoklorid által megtámadható alkatrészek kioldásánál, pl. a porcellánban igen finom csatornák és pórusok keletkeznek, 25 melyeken keresztül a kromokloridgáz, (CrGl2 ) ha ezt gázalakúan hozzávezetjük, egyenletes elosztásban keresztülmehet és melegben a kromokloridot kondenzálni és dúsítani is lehet, ha a krómozást később 30 egyedül ily segédtestekkel kívánjuk keresztülvinni. Természetesen lehet, sőt bizonyos esetekben előnyös is, kezdettől fogva pórusos segédtest anyagokat, porcellánból vagy sillimanithoz hasonló 35 anyagokból, felhasználni. A porcellánból vagy a sillimanitból álló közbenső hordozók — ami a segédtestek használhatóságára vonatkozólag is nagy fontosságú —• nem tartalmaznak vagy csak csekély 40 mennyiségben tartalmaznak oly alkatrészeket, melyek a kromokloriddal (CrCl2 ) vegyületeket alkothatnak, mint pl. az alkáli- vagy földalkáliszilikátok. Oly segédtestek, melyek ily anyagokat tar-45 talmaznak, közbenső tartókként a krómozásnál használhatatlanok, mert ezek éppen úgy, mint az ismert higítóanyagok, a krómnak nagy részét elsalakosítják és ezáltal az egész eljárást kevéssé gazda-50 ságossá teszik. A vasból vagy acélból álló testek krómo,zása kerámiai segédtestek használata mellett, mint amilyen a porcellán, sillimanit vagy hasonló szerkezetű anya-55 gok, a legkülönbözőbb módon végezhető el: így a kezelendő részeket reakciókályhába helyezhetj ük be, azokat ott darabos vagy durva szemcséjű segédtestanyaggal •yehetj ük KŐI ül es í»al>—íOGO Gu-on ezután folytonosan kromokloridgázt vezethetünk 60 a kályhán át, ami pl. gázalakú klórhidrogénsav átvezetésével az izzó króm fölött vagy a króm ötvözetei és vegyületei fölött, állítható elő. Ily munkamenetnél a kromoklorid a porcellánszerű anyagon 65 át a vashoz vándorol, ami ekkor igen egyenletes és erőteljes króm-, illetőleg krómvasötvözetű felületi réteget kap. Ügy látszik, mintha a kromokloridkoncentráció segédtest alkalmazásánál kedve- 70 zőbb volna, mindenesetre bebizonyult, hogy a leírt módon egyébként egyenlő feltételek mellett erősebb krómrétegeket lehet előállítani, mint egyébként. A krómozást előzetesen kromokloriddal 75 dúsított segédtestekkel, melyek kerámiai anyagból, mint a porcellán, sillimanitvagy hasonlókból vannak, egyedül is keresztülvihetj ük, amennyiben a kezelendő részeket ily segédtestekkel körül- 80 véve csomagoljuk a tartányba, amit az elzárás után aztán ismét a szokásos módtm hevítünk fel. Ekkor is a felületi rétegek rövidebb idő alatt és egyenletesebben képződnek, mint egyébként. Lényeges 85 emellett még, hogy maguk a segédtestek nem használódnak el, úgyhogy a beléjük csomagolt tárgyak a krómozás alatt állandóan egyenlő jó ágyazásúak. Végül a találmány szerint krómtar- 90 talmú felületi rétegeket úgy is elő lehet állítani, hogy a tárgyakat tiszta, tehát kromokloriddal.nem dúsított segédtestekkel és anyagokkal együtt, mely anyagok a diffúzió hőmérsékletnél kromoklorid- 95 gázt (CrCl2 ) fejlesztenek, a reakciótar -tányba csomagolunk be és ezután felhevítünk, így a segédtestekkel együtt pl. kromikloridsót lehet a tartányokba helyezni és a felhevítés alatt hidrogént e 100 feltöltésen át vezetni, amikoris így kromokloridgáz (CrCl2 ) keletkezik. A találmány szerinti eljárásnál szükséges kromokloridgáz előállítása egyébként más, a leírttól eltérő módon is tör- 105 ténhet és a segédtestanyagnak kromokloriddal való dúsítása bármilyen műszakilag használható módon elvégezhető. Az az időtartam, amit a vasból való tárgyak kromokloridgázzal való krómo- no zása segédtestek jelenlétében vagy csupán kromokloridgázzal dúsított segédtestek kel igényel, a mindenkor kívánt rétegvastagsághoz igazodik és különösképen a reakcióhőfokhoz. Lehet pl. oly rétege- 115 ket, melyek 950—980 C° hőmérsékletek- .
