122190. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső

4 133190. (29) és (33) kitérítőelektródákat a (44) és (42) vezetékek útján a (41) vezetékkel kötjük össze, amely a (27) második anódára a katódához képest pozitív feszültft séget visz fel. Egyszerűség kedvéért olyan elrendezést ábrázoltunk, amelynél valamennyi (41, 42, 44) vezetéknek közös (43) földelése van; ez esetben a (13) katódát pl. jóval a földfeszültség alatt mű-10 ködtetjük, mimellett a helyes feszültségeket úgy választjuk meg, hogy a második anóda feszültségének az első anóda feszültségéhez, valamint az első anóda feszültségének a katódafeszültséghez való 15 aránya, a működési feltételeket kielégítse, azaz, az elektronsugár megfelelő íókuszbagyüjtése és gyorsítása következzék be. Az előzőkből világos, hogy az elektron-20 sugár, amint a (13, 21, 17) elektronkilövelőberendezést elhagyva a (29, 31) kitérítő lemezek között halad át, a rajz síkjában (1. ábra) elmozdul, ha e kitérítőlemezekre feszültséget adunk, és egy»5 úttal a rajz síkjára merőleges irányban is elmozdul, ha a (35) és (33) elektródákra feszültségeket viszünk fel. Az elektronsugár e mozgása közben a (33) és (35) lemezeknek (37) és (38) ívelése folytán 30 a fókuszbagyüjtéstől eltérítő és élességcsökkentő hatások helyesbítődnek, amelyek különben rendszerint azért lépnének fel, mert a sugár a kitérítéssel szemben egyenlőtlenül érzékeny, amikor azt a (29) 35 és (31) elektródapár elmozdítja. A (37) és (38) ívelések görbületi sugara előnyösen egyenlő azzal a távolsággal, amely a sugár kit érit és kezdeti pontjától a (37) és (38) ívelésekig terjed, amint pl. az 1. áb-40 rán látható eredmény vonal mutatja. A (35) elektróda (39) és (40) szárnyai az ernyőn megjelenő sugárnyom „zárókőhatását" helyesbítik, minthogy a kitérítési érzékenység, vagyis az az effek-45 tív feszültség, amelyet a kitérítőelektródára az elektronsugárnak meghatározott távolságra való kitérítése céljából felviszünk, a lemez szélén nagyobb, mint annak belső részén. 50 A3, és 4. ábra a kitérítő elektródalemezek között fennálló, jellegzetes feszültségeloszlási és ekvipotenciális vonalakat mutat. A 3. ábra görbéi azt a feszültségeloszlást mutatják, amely pl. 55 a katódasugárforráshoz közelebb eső, első kitérítőelektródapár lemezei között áll fenn. A 4. ábra szerinti görbék viszont a második kitérítőelektródapár lemezei között fennálló feszültségeloszlást és ekvipotenciális vonalakat ábrázolják. Ezek a 60 görbék a szárnyas (35) elektróda és a (33) elektróda között fennálló feszültségeket világosan szemléltetik. Bár a 3. és 4. ábra szerinti görbék egyike sem adja meg a feszültségek abszolút értékeit, nyilván- 65 való, hogy a különböző feszültségi vonalak, pl. a szabad (31) és (35) lemezek potenciáljának a második anóda feszültsége fölötti százalékos értékeit világosan mutatják. 70 Szabadalmi igénypontok: 1. Villamos kisütőcső, amelynek elektronforrása, gyorsítóelektródája és ütközési felülete, pl. lumineszkálóernyője, valamint a gyorsítóelektróda és 75 az ütközési felület között elektrosztatikus kitérítőelektródapár ja van, azzal jellemezve, hogy mindegyik kitérítőelektródának az elektronforrás felé eső széle az elektronforrás felől 80 nézve homorú ívelésű és hogy az egyik kitérítőelektródának nyúlványai vannak, amelyek ez elektródának a kisütőcső hossztengelyével párhuzamos széleitől a másik kitérítőelektródíi 85 felé nyúlnak ki és azt közrefogják. 2. Az 1. igénypont szerinti villamos kisütőcső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kitérítőelektródák lemezalakúak és az egyik kitérítőletneí go nyúlványai a másik kitérítőleínez síkján túlnyúlnak. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti villamos kisütőcső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kitérítőelektródák 95 ívelt széleinek görbületi sugara annak a távolságnak felel meg, amely ez elektródák eszközölte sugárkitérítés; kezdeti pontja és ez elektródák íveli széle között áll fenn. 110 4. Az előző igénypontok bármelyike szerinti villamos kisütőcső kiviteli alakja, jellemezve további kitérítőelektródapáfral, amely az elektronforrás és az előző igénypontokban jellemzett 105 kitérítőelektródapár között fekszik és amely az elektronsugarat ez elektródapár kitérítési irányára merőleges irányban téríti ki. 1 rajzlap melléklettel. Felelős kiadó: dr. ladoméri Szmertnik István m. kir. szab', bíró. Pallas-nyomda, Budapest, V., Honvéd-u. 10. — Felelős: Győry Aladár igazgató.