122183. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a gáz lassú gyujtásának elérésére gázfűtésű folyadékmelegítőknél

2 123183. kai van átvezetve BS eh fojtótesttel' szilár­dan össze van kötve, mimellett ez, utóbbi a csillapítódugattyút a vissizaosapószelep tányérjára slzorító rugó ellenfalakéut sze-5 repel. A rajz a találmány több kiviteli pél­dáját ábrázolja, mégpedig az 1—3. ábra olyan kiviteli példát miutat, amelynél a fojtótest a folyadékhiány-sze-10 lep tányérjától el van választva, míg a 4. és 5. ábra azt az esetet mutatja, amelynél a folyadékhiány-szelep szelep­tányérja maga van fojtótestként kiala­kítva. 15 Az összes ábrákon alz azonosi részeket számok jelzik. (1) a folyadékhiány-biztosítás házát, (2) a lassan gyújtó berendezés házát, (3) az «égőt, (4) pedig azt a hüvelyes, csavar -20 anyát (esavarkupakot) jelzd, amely a (3) égőt a (2) házon megerősíti, (5) a folya­dékhiány-szelep teste és (6) a hozzá­tartozó szeleprúd, amely a folyadéknyo­másnak kitett (nem ábrázolt) vezérlő-25 szerven, pl. membránon van megerősítve. A gáz lassú gyújtásának eléréséhez szükséges fojtótest, vagy az (5) szeleptá­nyértól elválasztott (10) fojtótárosaként (1—3. ábra), vagy magának az (5) szelep-30 testnek (11) toldatakiént (4. és 5. ábra) van kialakítva. A (10) fojtótáresát, vagy a (11) toldatot a (13) ösiillapítódugattyúval a (12) rúd köti össze. A dugattyú a i(14) hengerben játékkal csúszik, amely hen-35 ger a (15) bordákkal a (2) ház falához van erősítve. A (2) házban a hengeres (16) gázátbocsájtónyílás van, amelynek ke­resztmetszetét fojtjuk. A (16) nyílás alsó pereme egyúttal az (5) folyadékhiány-40 szelep ülése. Az 1—3. ábrákon bemutatott berendezés működési módja a következő: Ha nines esapolás, akkor a folyadék­hiány-biztosítás veizérlősizerve tehermen-45 tesül és a (9) rugó a hiányszelep (5) slze­leptestét ülésére szorítja (1. ábra). A (10) fojítótáresa az (5) szeleptesten nyugszik és a (13) esillapítódugattyú az 1. ábrán látható vóghelyzetében van. Ha folyadé-50 kot csapolunk, akkor a hiánybizítosításve­zérlőszervét érő folyadéknyomás hatására a (6) szeleprúd az (5) szeleptesittel együtt a (9) szeleplzárórugó összenyomása közben lefelé csúszik (2. és 3. ábra). Ekkor a (10) •65 fojtótárcsa olyan miértekben kezd sü­lyedni, amilyen mértékben a (14) hen­gerbe a (13) dugattyú mentén gáz áram­lik. A fojtótárcsa előbb osak kis gyűrűs keresztmetszetet tesz szabaddá, majd fo­kozatosan az egész (16) gázáthoesájtónyí- 60 lást felszabadítja, úgyhogy a (3) égőhöz áramló gázmennyiség lassan növekszik. A 2. ábra azt a pillanatot miutatja, ami­kor a (10) fojtótáresa sülyedni kezd, míg a 3. ábra azt a pillanatot mutatja, ami- 65 kor a (10) fojtótárosa már annyira sü­lyedt, hogy az (5) szeleptestre felfekszik és a (16) nyílást teljesen felszabadítja. A esapolás végeztével a hiányszelep (6) sze­leprúdja és (5) sízelepteste felfelé megy. 70 Emellett a szeleptest a (10) fojtótáresát magával viszi és a (13) dugattyiival együtt a kiindulási helyzetbe holzza. Eköz­ben á (13) dugattyú fölött helyet foglaló gáz a (9) zárórugó kifejtette nyomóerő 7 & hatása alatt a dugattyú kerületén lévő gyűrűs téren (játéktéren) át kifelé szorul, úgyhogy általában a folyadékhiány-szelep gyors zárómozgását érjük el. Ha a 4. ós 5. ábra szerinti kiviteli ala- 80 koknál a folyadékhiány-iszelepet a folya­dékelvételnél a „nyitott" helyzetbe vezet­jük át, akkor a (6) szeleprúd felső vége az (5) szeleptesten alkalmazott (8) vezető­tokban lefelé csúszik, minthogy e kiviteli 85 alaknál az (5) szeleptest és a (6) szelep­rúd között nincsen szilárd összeköttetés, ellentétben az 1—3. ábra szerinti kivi­tellel, ahol a szilárd összeköttetést a (7) elem biztosítja, amely akár a szeleprudát 90 körülvevő tarosa, akár a slzeleprúd lyu­kán átdugott feltűző csapszeg lehet. Az (5) szeleptest tehát a (6) szeleprudát csak lassan, olyan miértekben követi, amilyen mérteikben a (13) dugattvú kerületién lévő 95 tömítetlenségeken át a (14) hengerbe gáz lép. A gázut teljes felszabadításaikor az (5) szeleptesit a (6) szeleprúdra felfekszik. A 4. ábra azt iaz időpontot mutatja, ami­kor az (5) slzelepteist a gáziutat még rész- 100 ben fojtja, míg az 5. ábra szerint a gázüt csaknem teljesen szabad. A esapolás vé­geztével a (6) szeleprúd felfelé miegy és emellett az (5) szelerptányórt és a (13) csil­lapító dugattyút a kiindulási helyzetbe 105 hoizíza. A folyadékhiány-szelep zárómozgását az 5. ábrán láthatói (17) visslzaosapószelep al­kalmazásával gyorsíthatjuk. Ezt a szele­pet a (19) zárórugó zárVa tartja mind- 110 addig, amíg a (13) dugattyú a '(14) hen­gerben legfelső állásában van, lefelé moz­dul el, vagy legalsó állásában Van, Mi­helyt azonban a esapolás végeztével a du-

Next

/
Oldalképek
Tartalom