122165. lajstromszámú szabadalom • Berendezés két vagy több kisfrekvenciájú program keverésére

2 182165. ellenállások (66) összekötési pontjához van kapcsolva. Mindkét (16) és (19) vezérlőrács előfeszültségének szabályozása az (59) ellenállás (58) csúszóérint-5 kezője útján történik. Minthogy a (16) és (19) vezérlőrácsok áramot nem vezetnek és az (55, 56, 57) és (59) ellenállások a (43) és (44) ellenállásokhoz képest nagyok, ennélfogva a vezérlőrácsok sza-10 bályozófeszültségei között állandó viszony van. Ezek a szabályozófeszültségek állandó előfeszültségekre szuperponálhatók. Az említett viszony, valamint a védőrácsok feszültségei úgy vannak meglő választva, hogy a cső túlterhelése ne következzék be. A vezérlőrácsok és az (58) csúszóérintkező között az (57) ellenállás és a (68) kondenzátor foglal helyet, úgyhogy az (58) érintkező és az (59) 20 ellenállás közötti, esetleg rossz érintkezésből eredő zörej elnyomódik. Lehetséges, hogy az (59) ellenállást az erősítőtől bizonyos távolságban rendezzük el, vagy —• amint az ábra mutatja —, 25 az (59) ellenállás (60) és (61) sarkaihoz párhuzamosan a (74) és (75) összekötővezetékek útján a (73) ellenállást kapcsoljuk. Ez esetben az (57) ellenállás a (69) 30 kapcsoló útján vagy az (58) csúszóérintkezővel vagy a (70, 71) vezetéken át a (72) csúszóérintkezővel köthető össze. A (6) erősítőcsatorna az (5) erősítőcsatornához teljesen hasonló, úgyhogy 35 annak ismertetése felesleges. A (28) vezeték útján a két erősítőcsatorna kimeneteit párhuzamosan kapcsoljuk. Erre a (28) vezetékre van a (112) kondenzátor útján a közös (7) erősítőcsatorna bemenő-40 köre rákapcsolva, amely csatorna anódaköre a (114) kondenzátor útján a (115) és (116) kimenőkapcsokkal van összekötve. A (7) erősítőcsatorna felépítése az (5) 45 erősítőcsatorna felépítéséhez ugyancsak hasonló. Továbbá a (28) vezetékre a (140) erősítőcső bemenőköre van rákapcsolva, amelynek anódaköre a (157) kondenzátor útján a (145) egyenirányítócsővel van 50 összekötve. Ez utóbbi cső, amelyhez a (160) kondenzátorok és (146) terhelőellenállás tartoznak, olyan kapcsolású, hogy feszültségkétszereződés lép fel. A (146) ellenállás (149) és (150) kapcsain 55 fellépő egyenfeszültség az (5) és (6) csatornák közös kimenőkörében fellépő jelfeszültséggel arányos. Ez egyenfeszültségnek a (146) ellenállás (148) közepe és a (152) csúszóérintkező közötti része a (147) és (151) vezetékek közvetítésével a 60 (7) erősítőcsatorna (110) csövénekvezérlőrácsaira a szabályozófeszültségekkel sorosan rákapcsolható. A közös (7) erősítőcsatorna erősítése ilyen módon önműködőlég szabályozható. 65 A fentemlített módon a (6) és (7) csatornák erősítése a (101) és (132) vezetékek valamint a (100, 131) ellenállások közvetítéséveltávolról szabályozható. Hasonlóképen a (165) vezetékek és a (166) átkap- 70 csoló útján az önműködő erősítőszabályozás mértéke távolról beállítható. •! • : ;

i i : I ! , ! • í i..i ! .í S Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés két vagy több kisfrekvenciáj ú programm keverésére, azzalj eile- 75 mezve, hogy annak több erősítőcsatornája van, amelyeknek bemenőköreihez a kisfrekvenciáj ú pr ogrammokat vezetjük és amelyeknek kimenőkörei közös körrel vannak összekötve, 80 mimellett egy vagy több csatornába erősítőcsövek vannak iktatva, amelyeknek erősítését kézzel vagy önműködőlég egy vagy több elektróda előfeszültségének változtatásával sza- 85 bályozzuk. 2. Az 1. igénypontban védett berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az erősítést két rácsalakú elektróda előfeszültségének változtatásával sza- 90 bályozzuk és hogy ez elektródákra felvitt szabályozófeszültségek viszonya majdnem állandó. 3. A 2. igénypontban védett berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy 95 a katódavezetékbe két párhuzamosan kapcsolt ellenállás van iktatva, mimellett az egyik ellenállás valamely pontja ellenálláson át a másik ellenállás valamely pontjával van össze- íoo kötve és a rácsalakú elektródák annak az ellenállásnak különböző pontjaihoz vannak kötve, amely a két párhuzamosan kapcsolt ellenállásokat összeköti. 105 4. A3, igénypontban védett berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az erősítés távolból való szabályozására a párhuzamosan kapcsolt ellenállások egyikének végei és elágazási no pontja vezetékeken át az erősítővel vannak összekötve. 5. Az előző igénypontok bármelyikében védett berendezés kiviteli alakja.jízzal