122163. lajstromszámú szabadalom • Jelzőkészülék
6 132163. Megjegyzendő mellékesen, hogy a 6. ábra (ZA) impedanciája mentén megjelenő feszültség az 1. ábra (ZA) impedanciája mentén megjelenő feszültséghez 5 hasonló, amennyiben azt a fent leírt módon csupán a (115) szegmens és a (ZB) ellenállás hatása módosítja; ebből nyilvánvaló, hogy az ilyen kialakítású anóda az ÁFVP moduláció mindegyik fajtáj álo hoz alkalmazható. A működési elvnek lépésről-lépésre való vizsgálatát elhagyjuk, minthogy az az 1. ábra anódájával kapcsolatos fenti vizsgálathoz teljesen hasonló. (c4 ) a (0) modulációs kör és (c 5 ), 15 valamint (ce ) körök azok a határok, amelyek között az elektronkör mozog, ha a moduláció 75%-os. A 7. ábra a módosított ÁFVP módszerrel eszközölt 75%-os moduláció példája. A moduláló jel ez 20 esetben szinuszhullám, amelynek frekvenciája a pontjelhullám frekvenciájának 1/20 része. Rádióátvitelnél a 7. ábra szerinti hullámot arra használjuk,fel, hogy a rádiófrekvenciájú hordozóhullám ampli-25 tudóját modulálja vagy előnyösen billentyűzze. Pl. a 7. ábra szerinti módosított hullámot rádiófrekvenciájú erősítő rácselektródájára vihetjük fel, hogy annak előfészültségét vezéreljük és a csövet 30 szabályozzuk. Nyilvánvaló, hogy az elektronmodulátor szerkezetét és felhasználását illetőleg számos változtatás lehetséges. Hogy csak két ilyen módosítást említsünk, az elek-35 tronsugár elektromágneses kitérítése helyett elektrosztatikus kitérítést alkalmazhatunk, és az elektronkör kiterjedése változtatható úgy, hogy a modulálójelet az anódatápvezetékekbe vezetjük, ahelyett, 40 hogy azzal a kitérítőfeszültségeket modulálnok. Az la. ábrán a (16) lemez, a 6. ábrán pedig a (16) és (115) lemezek a (14) lemezen belül vannak elhelyezve, azonban 45 olyan ütközési anódákat is használhatunk ahol a (14) lemez teljes köralakú tárcsa és a (16) lemez a (14) lemez előtt van elhelyezve, amint a 8. ábra mutatja. Ez a rendszer az előállítást egyszerűsíti, 50 minthogy csak egy lemezt, mégpedig a (16) lemezt kell a fenti egyenletnek megfelelően kialakítani, amint a 8. ábrán jeleztük. Az ütközési anóda ilyen kialakítása mellett tökéletesebb hullámalakot 55 kapunk, minthogy az elektronáram a (16) lemez elhagyása után közvetlenül a (14) lemezre esik és fordítva. Más szóval, a 6 állandó az egyenletből elmarad. A 8. ábra szerinti anóda különösen alkalrhas az ÁFVP moduláció előállítására, minthogy 60 az la. ábra szerinti ütközési anódának felel meg. Ebben az elrendezésben a (14) elektródát gyüjtőelektródaként is felhasználhatjuk, hogy az 5. ábra (90) elektródájának hatását kiegészítsük vagy 65 helyettesítsük. Ugyanilyen előállítási előnyöket érhetünk el, ha a 9. ábrán látható ütközési anódát alkalmazzuk, ahol a (16') elektródának szívalakú nyílása van és a (14') 70 elektróda tetszésszerinti hat ár vonalú lehet hacsak a (16') elektróda szívalakú nyílását teljesen fedi. Ez az anódaelrendezés ugyancsak különösen alkalmas ÁFVP moduláció előállítására. 75 Megjegyzendő, hogy a 8. és 9. ábrákon az adott egyenlet szerint kialakított elektródák az egyenletet pontosan r =oból követhetik, minthogy ez esetben a lemezek szélei között nincs szükség sugár- 8 J irányú távolságra, a rövidrezárás meg- J akadályozása céljából, mint az la. és • 6. ábra esetén.^ I Módosított ÁFVP vagy időzített im- • pulzus előállítására a (115) elektróda a .V (114) lemez elé helyezhető, amint a 10. ~ ábra mutatja. A 8—10. ábrák baloldalán látható nyíl a katódasugarat jelképezi. Mindegyik módosításnál a (14, 16), 90 valamint (14', 16') és (115) elektródák a csőburkolaton alkalmazott bevonatok lehetnek, amelyeket szigetelőanyag választ el egymástól vagy szigetelőanyag tart. 95 Szabadalmi igénypontok: 1. Jelzőkészülék villamos kisütőcsővel, amely kitéríthető elektronáramot előállítóberendezést és ütközési elektródarendszert foglal magában, azzal jel- 100 lemezve, hogy az ütközési elektródarendszer felülete két vagy több villamosan elválasztott hatékony felületre van osztva, amely felületek közötti választóvonalnak szívalakja van, 105 amelyet közös kezdőpontból ellentétes irányban kiinduló két spirális alkot. 2. Az 1. igénypont szerinti jelzőkészülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az ütközési elektródarendszert két no lemez vagy hálóernyő alkotja, amelyek közül az egyik hatékony ütközési felületének vetülete teljesen a másik felületén belül fekszik.
