122163. lajstromszámú szabadalom • Jelzőkészülék

122163. 3 bemenethez) vezet. A (23) áramkör másik kinía.ete a (P2 ) potenciométerhez vezet, anu Í\ a másik Kitérítőlemezpárhoz van kapcsolva. A iáziseltoló-áramkör előnyös 5 kiviteli alakját a 2a. ábra mutatja. E fá/iseli oló-áiamkörben a modulált ampli­túdójú 1 ádióírekvenciájú vagy hordozó­írekvenciájú hullámokat a (B) bemeneti kapcsokra visszük fel és e kapcsokról a io (3>) kondtnzátoiral sorbakapcsolt (30) ellenálláshoz vezetjük. A (32) konden­zátor szabályozásával és a (30) ellenállás értékének megfelelő megválasztásával (eO és (e2 ) között a kívánt fázisviszonyt 15 létesíthetjük. A rezgések amplitúdóját a (21) modulátorban képjelekkel, billen­tyűzésből kapott impulzusokkal, hang­frekvenciákkal, távolbalátó vagy r más típusú jelekkel modulálhatjuk hogy ÁFVP 20 jellegű modulációt kapjunk. A rendszer működését az 1., la., 2., 2a. és 3. ábrák kapcsán részletesebben ismertetjük. Elsősorban a (23) fáziseltoló­áramkör és a (P2 ) potenciométer (2. ábra) 25 olyan beállítású, hogy — ha a (21) modu­látorra modulációt nem viszünk fel — a (4) cső katódájából kilépő elektronsugár a (10) ütközési anódán kört ír le. Ha a (Px ) potenciométer olyan beállítású, hogy a 30 kör kiterjedése az la. ábra (cx ) körének felel meg, akkor a (ZA) impedancia men­, tén megjelenő feszültséget, azaz a kimenő­feszültséget a 3. ábra (a) vonala mutatja. Megjegyzendő, hogy az elektronsugár az 35 ütközési anóda egyik, pl. (14) szegmensé­ről annak másik, pl. (16) szegmensére, majd ez utóbbiról az előbbire (pi) és (p'ó pontokon lép át, amelyek egymástól 180°-nyira fekszenek. Ez annyit jelent, 40 hogy a lapos tetejű, az ultrahangfrekven­ciájú kirnenőfeszültséghullám mindegyik periódusának pozitív és negatív részei egyenlők, úgyhogy ez a beállítás 0 modu­lációnak felel meg. Ha most a (23) áram­tó körből jövő kitérítőfeszültségek ampli­túdóját a (Pj) potenciométer beállításá­nak változtatásával köze] nullára csök­kentjük, mimellett az összes többi be­állítás változatlan marad, akkor az elek-50 tronáram végpontjának nyomát az la. ábra (c2 ) köre, a (ZA) impedancia mentén megjelenő feszültséget pedig a 3. ábra (b) vonala mutatja. Az elektronáram ekkor az egyik, pl. (14) anódaszegmensről 55 a másik, pl. (16) szegmensre, majd az utóbbiról az előbbire (p2 ) és (p' 2 ) ponto­kon lép át. Hasonlóképen, ha a (p,) potenciométer olyan beállítású, hogy a (Cj) nyomot létesítő feszültségek kb. két­szeresét kitevő feszültségeket szolgáltat, 60 akkor az új nyom a (c3 ) kör lesz, az elektronáram az egyik anódaszegmensről a (p3 ) és (p 3 ') pontokon lép át és a (ZA) mentén megjelenő feszültséget a 3. ábra (c) görbéje jelzi. Ha most a (p2 ) potenció- 65 métert újból úgy állítjuk be, hogy az elektronáram nyoma ismét a (ej) kör legyen, majd a kitérítőfeszültségekre az 1. és 2. ábrán jelzett módon mintegy 100%-os amplitúdómodulációt alkalma- 70 zunk, akkor az elektronáram végpontjá­naknyoma a (c2 ) és (c 3 ) határok között fog kiterjedni és összehúzódni, a kimenőhul­lám körvonala pedig a 3. ábra (b) és (c) vonalai jelzetté határok között a modu- 75 lációs jelnek megfelelően változik, mi­mellett a 3. ábra (a) vonalának változása (0) modulációs feszültségnek felel meg. E rendszerben az áramköri állandók be­állítását és a rendszer behangolását meg- 80 könnyítj ük, ha az ütközési anódákat Willemittel vagy más olyan anyaggal vonjuk be, amely elektronbombázáskor fluoreszkál. A készüléket arra használhatjuk, hogy 85 tetszésszerinti frekvenciájú szinuszvonal­alakú feszültségeket ugyanolyan frekven­ciájú, lapos tetős hullámalakú feszült­ségekké változtassuk át, amelyeknél a pontjelek tartamát tág körzeten belül 90 beállíthatjuk. Ezt úgy érjük el, hogy (Pj)-re szinuszhullámalakú modulálatlan hullámot viszünk fel és azt úgy szabá­lyozzuk, hogy a kívánt értékű (e^ és (e2 ) feszültségeket kapjuk. Az így előállított 95 lapostetejű hullám a rádiózás terén és hasonló téren tág keretek között alkal­mazható, különösen pedig a távolbalátó képek átvitelénél és szinkronizálásánál nagyon értékes. 10c A 4. ábra az ÁFVP modulációval modu­lált, lapos tetejű, ultrahangfrekvenciájú hullám alakját mutatja. E példában a moduláció szinuszhullám, amelynek frek­venciája az ultrahangfrekvenciájú hullám 105 frekvenciájának 1/20 része és az ÁFVP moduláció százalékszáma 75. A rádió­átvitel körében az ÁFVP modulációval modulált hullámot a rádiófrekvenciájú hordozóhullám amplitúdójának modu- 110 lációjára vagy billentyűzésre használ­hatjuk fel, amely hullám jelzési célokra tetszésszerinti ismert rendszerben fel­használható. A találmány szerint kialakí­tott teljes modulálórendszert az 5. ábra 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom