122158. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés erősítőberendezésekhez, különösen vezetékeken át való hírátvitelnél közbenső- és végerősítőkhöz

Megjelent 1939. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 122158. SZÁM. VII/J. OSZTÁLY. L. 7641, ALAPSZÁM. Elrendezés erősítőberendezésekhez, különösen vezetékeken át való hírátvitelnél közbenső- és végerősítőhöz. O. Lorenz Aktiengesellschaft gyári cég, Berliu-Tenipelhof. A bejelentés napja 1938. évi augusztus hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi augusztus hó 12-ike. Vezetékeken át hordozófrekvenciás váltóárammal való hírátvitelnél a legtöbb esetben szükséges, hogy a vezeték végén, ill. mentén erősítőket rendezünk el, hogy 5 a váltóáramnak a vezetékcsillaipítás által okozott amplitudócsökkenését megfelelő felerősítéssel kiegyenlítsük. Ugyanez, a fel adat kisfrekvenciájú váltó­áramú, egy vezetéken át való, közvetlen 10 hírátvitelnél is. Hasonló berendezéseknél használt erősí­tőknek az a hátrányuk, hogy azoknak vagy állandóan dolgozniuk kell hogy min­dig üzemképesek legyeinek, vagy pedig 15 kezelősizemélyre1 van szükség, aki a beren­dezést bekapcsolja. A folytonos üzemű be­rendezésnek as a hátránya, hogy az, áram, az erősítőberendezés nagyértékű csövei és egyéb kapcsolóelemei állandó haszinálat-20 ban vannak. Javasolták már, hogy az erősítőt a vég­helytől távkapcsolással működtessék, azonban itt is lényeges nehézségek adód­tak elő. Hordozófrekvenciás hírátvitelnél, 25 kisfrekvenciájú áramú vezetéknek egy­idejű használatánál, kisfrekvenciás egyen­vagy váltóáramú lökéseik alkalmazása nem lehetséges. A nagyfrekvenciás áramlöké­sek alkalmazásának pedig az a hátránya, 30 hogy a kapcsolóhelyen csak csekély ener­gia áll rendelkezésre, mely általában nem elegendő arra, hogy relé vagy ehhez hasonló a kapcsolási művelet kiváltását véghez vigye. 35 Jelen találmány azt javasolja, hogy ily erősítőberendezésekben oly különleges kapcsoilóerösítőt rendezzünk el, mely ál­landóan üzemképes és amely, a ka^icsoló­áramok felvételekor, az egész berendezés bekapcsolását elvégzi. 40 A találmány szerint a továbbiakban ez úgy van kialakítva, hogy az a legegysze­rűbb eszközökkel dolgozik, elenyészően csekély fogyasztása és igen nagy üzem­biztonsága van. tö A rajz ábrája ily kapesolóerősítő példa­képem kiviteli alakját ismerteti. Vég- ill. közbensőerősítőberendezés, a rajzon fel nem tűntetett nagyfrekvenciáserősítőből és az ábrán feltüntetett kapcgolóeirősítőből 50 áll, melyhez a bekapcsolásira való áramot az (A) és (B) vezetékeken át vezetjük. A kapcsolóerősítő példaképen két (1) és '2! csöfokozatból áll, melynek rácsain hangolt (3) és (4) körök feküsznek, melyek 55 a bekapcsolásra való frekvenciára vannak hangolva. Ez úgy a nagy- mint a kis­ír ekvenciaterületben feküdhet. A kap­esolóerősítő áramellátása akár váltó- akár egyenfeszültséggel lehetséges, melyet a 60 (C) és (D) csatlakozópontokhoz vezetünk. Ez a feszültség mint anódfeszültség köz­vetlenül az (1) és (2) csöveken fekszik, továbbá az (5) és (6) ellenállásokon át az (1) és (2) csövek sorban fekvő fűtőszálaiholz 65 van vezetve. A csövek rácselőfeszültségét az -(5) előtétellenállással párhuzamo­san fekvő (7) egyenirányító ill. (8) potencióméteren át kapjuk, melyhez párhuzamosan (9) simító (csillapító) 70 kondenzátor van kapcsolva. Ha az (A, B) vezetékekéin e kapcsolóei*ősítőhöz, kapcsoló­áramot vezetünk, akkor ez felerősödik és a (2) cső anódkörében fekvő (10) reléhez

Next

/
Oldalképek
Tartalom