122137. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mésznitrogén előállítására forgókemencében különböző higítási fokozatok mellett
2 122131. a kísérleteknél, melyeknél ezt az eljárást nagyobb pormennyiségek feldolgozására kívántuk felhasználni, a fentebb említett nehézségek mutatkoztak. 5 Ugy találtuk, hogy a reakció feltételei egészen mások, ha a higítószeirt csak ott adjuk a karbidhoz, ahol a reakció már olyannyira előrehaladt, hogy fölös hőt fejleszt. E-nnél az ed járásnál a 'karbid!) 10 mely a szokásos katalizátorokat tartalmazhatjia, higítás nélkül lép be a kemencébe és a reakoiósszakasz felől sugárzó hővel fűtődik fel. Csak amikor a reakció már fölös hőt termel és a hőmérséklet gyorls 15 emelkedése fenyeget, adjuk hozzá a hígítószert. Ekkor módunkban van a higítór szer hőmérsékletét és mennyiségét akként megszabni, hogy a higítás foka és a hőelvonás a mindenkori reakciósebességhez 20 alkalmazkodjon. A higítószert adagolhatjuk a belépési vagy a kilépési oldalról, célszerűen egyidejűleg mindkét oldalról. A higítószeirnek a beröpítését a reakciósszakaszba legjjob-25 ban a reakcióhoz szükséges nitrogénnel végezzük szokásos pneumatikus továbbító módszerekkel. A higítószer hatótávolságát a továbbító nitrogén nyomása "és a keimenoéhe nyúló szállítóvezeték végének iránya 30 határozza meg. Ha az azotáláshoz oly karbidot használunk, mely durvább részeket is tartalmaz, akkor célszerű, ha a kész terméket megrostáljuk és a hígítást a ker menoébeu főleg ,a finom fészekkel végez-35 zük, mert .a finom anyag nagyobb felülete folytán erősebben higító hatású, mint a durva. Ilyen higítási módnál az egyébként u. n. hőcsúcs képzésére hajlamos főazotáló szakaszt is elnyújtjuk és ezzel a fő-40 reakciót nagyobb térre osztjuk el. így lehetséges, hogy a kemencéket hosszabbra építsük, mint a régi eljárásoknál és ezáltal kemenceegységként nagyobb teljesítményt érhetünk el. éö Ennél az azotálási módinál függetlenek vagyunk a karbid őrlési finomságától, mert ugyanazt a hőemelkedést, melyet a két említett magyar szabadalom eljárásai szerint a szemcsenagyság megfelelő megválasztá-50 sával növekvő szemcsenagyság következtében késleltetett reakciósebesség folytán érünk el, az úji eljárásnál a mindenkori »reakciósebességhez alkalmazott higítási fokozattal érjük el. A higítószer mennyisegének változtatási lehetőségével a kémen- 55 ceüzemmenetet sokkal gyorsabban befolyásolhatjuk, mint a nitrqgénmeintnyiség változtatásával. A nitrogénmennyisége az új eljárásnál állandó lehet, míg az ismert eljárásoknál a kiemenceüzem menetét szán- 60 tén befolyásolja. A két említett magyar szabadalom eljárásai és az új; eljárás között a lényeges különbség abban van, hogy az ismert eljárások szabályozásíát kémiai rendszabá- 65 íyok segítségével is végezzük (alkalmas szemcsézés és megfelelően megválasztott nitrogénadagolás), míg az úji eljárásnál csak a mindenkori azotálósebességhez alkalmazkodó higítás tisztán mechanikai 70 rendszabálya az egyedüli döntő. Az új eljárás előnyei, hogy tetszőleges őrlési finomságú karbidot alkalmazhatunk, a kemenceüzeimmeuel g3'orsan befolyásolható és ezáltal a kenrenceuzem 75 menetét könnyebben, vezethetjük és hogy a kemence teljesítménye növekszik. A reakciót célszerűen íorgócsőkemencében a 108.174. számú magyar szabadalmi leírásban megadott hőmérsékleteken vé- 80 gezhetjiük. Poralakú karbidon kívül mintegy 0.3—4 mm szemnagyságú szemcsés karbidot is alkalmazhatunk vagy önmagában vagy poralakú karbiddal keverve. Indifferens higítószerként oly anyagokat hasz- 85 nálhatunk, melyek e reakciófeltételek mellett a nitrogénnel és a karbiddal, valamint a végtermékkel nem reagálnak, pl. mésznitrogén, továbbá mész- vagy magnéziumősid, 90 Szabadalmi igénypont: t Eljárás mésznitrogén folytatólagos előállítására karbidból higítószelrek jelenlétébein és a reakció anyag állandó mozgatása mellett, melyre jellemző, hogy a 95 higítószert a tetszőleges őrlési finomságú karbidhoz csak akkor adjuk hozzá, ha a karbid már élénk reakcióban van és hogy a higítószer mennyiségét és hőmérsékletét a reakciósebesség emel- 100 kedésének megfelelően választjuk meg. Felelős kiadó: dr. ladoméri Szrnertiiik István in. kir. szab. bíró Pallas-nyomda, Budapest, V., Honvód-u. 10. — Felelős: (íyőry Aladár ieazgat«:
