122131. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy töltőgáznyomások létesítésére villamos lámpákban

á 122181. ség abban van, hogy míg az utóbbiaknál (adott betöltési nyomás mellett) az elérhető töltőgázsűrűségei kizárólag a hűtési hőmérséklet határozza meg és az a lámpa 5 leolvasztása után tovább már nem einet-Taedik, addig a találmány szerinti eljárással elérhető töltőigazsűrűség csak alárendelt mértékben függ a hűtési hőmérséklettől, .*— feltéve,, hogy ezt elég ala-10 csonyra választottuk ahhoz, hogy a töltőigáz kondenzál ódhassék, — hanem a töltőgáznyomás szobahőmérsékleten, adott lámpaburatérfogat mellett, lényegében a hekondenzáll gáz mennyiségétől függ. 15 Abból a célból, hogy e mennyiséget meghatározzuk és a gyártásnál állandó értéken tartsuk, két utat választhatunk. Az fegyik abban áll, hogy egy bizonyos térfogatú töltőgázt, amely térfogat a tölM 20 tendő lámpabura és valamely ezzel összekötött edény térfogatának összege, meghatározott nyomásra hozunk, a gázhozzávezetést elzárjuk és ezután a kezdeti és végső1 nyomás (telítési nyomás a töltési hőmér-25 sékleten), valamint az összes térfogat (lámpa és edény térfogata) által meghatározott gázmennyiséget a lámpaburának, vagy e bura egy részének kellő lehűtésével a lámpába kondenzálhatjuk és ez 80 utóbbit, például leolvasztással, lezárjuk. Egy másik, dinamikus út abban áll, hogy a kondenzálódást számítással vagy tapasztalati úton meghatározott idŐtar-> tamra korlátozzuk és egyúttal az idöegy-35 ségben például gázvezetékből kiáramló gázmennyiséget, például fojtószelep segítségévek megfelelői állandó értékein tartjuk. Nyilvánvaló, hogy a fentismer letett mó-> don nemcsak tiszta gázokat, például ne-40 mesgázokatj hanem gázkeverékeiket is he-> tölthetünk a burákba. Ebben az esetben: ugyanis a kondenzátum a termodinamika és a heterogén egyensúlyok tanának törvényei értelmében valamennyi összetevőt 45 a kezdeti keverékben való részleges iryo,másuktól függő mértékben olyan, a hűtési hőmérséklettől függő, mennyiségben tartalmazza, mint amelyet például kisebb koncentrációk esetén a Raoult-féle tör-50 vény határoz meg. Ha azonban a gázkeverék egy vagy több összetevőjének részleges nyomása a kész lámpában szobahőmérsékleten 1 atmoszféránál keveseibb, úgy is eljárhatunk, hogy e komponenst 55 vagy komponenseket a többi komponens vagy komponensek bekondcinzálása után. adjuk ismert vagy szokásos módon azokhoz, A szóbanforgói esetben azonban úgy is eljárhatunk, hogy a kész gázkeverékbal a kikondeiizálható alkotórészeket kiíagyaszt- 60 juk, mimenett a többi alkotórész egészen vagy túlnyomórészben gazhalmazállapoiU ban marad, a lámpabúra azonban ez utóbbiak csekély összes nyomása következtében minden további nélkül lezárható. 65 Azt találtuk továbbá', hogy nagy és igen nagy töltőgáznyomású izzólámpák esetében a fentismcrteteftt eljárás szerinti kiszivattyúzást és a lámpa megtöltését céltszerűen nem külön szivaltyúzócsövön át, 70 hanem azon cső felhasználásával végezzük, amely a kész lámpának legalább egyik árambevezetőjét veszi légzáróan körül. A megtöltött lámpa lezárása ekkor az! áram bevezetőnek vagy árambevezeíőknek e 75 csőbe való légzáró beolvasztása útján tör-* ténik. Ez azzal a nagy előnnyel jár, hogy a kész lámpán nincsen külön szivattyúzócsőicsonk, amiáltal a búra mechanikai szilárdsága lényegesen emelkedik. 80 Buraanyagként olyan lámpákhoz, amelyeknek a mechanikai szilárdság szempontjából lehetőleg kis térfogatuk és viszonylag nagy burafalvaslagságuk van és amelyek a találmány szerinti eljárás alkalmazása- 85 nál tekintélyes hűtéseknek is aki vannak vetve, főképpen keméiiyüvegeket és mindenekelőtt kvarcüvegeit használ hatunk. A fentismertetelt eljárás segélyével a lámpaburák nemcsak olyan gázokkal tölt- 90 hietők, melyek könnyen kondenzálhatok, mint például a kripton és xenon, hanem a gáztöltés egészben vagy részben egyéb gázokat, például argont vagy nitrogént is tartalmazhat és a fentem tibeti gázok kette- 95 jenek vagy többjének elegyéből is állhat. A tapasztalat azt mutatta, hogy ilyen nagy nyomások mellett is megbízhatóan gázáthatlan árambevezetésck elérésére, különösen kvarcüveg alkalmazása esetén, too előnyös az árambevezetőket tartalmazó üveg- vagy kvarcüvegles let, például csövek falainak lezárásakor, például összeolvasztáskor mechanikailag összelapítani, úgy, amint az például a használatos izzó- 105 lámpák lapított talpainak készítésénél szokásos. A találmány szerinti eljárást a következő példák kapcsán ismertetjük részletesebben: no 1. példa. 7 mm. belső átmérőjű és 12 mm. külső átmérőjű kvarcüvegcsövet mindkét végén megvékonyítunk és az áramhozzávezetéseikkel ellátott izzótestet, például wolfram- 115 drótekercset, úgy dugjuk át a vékonyított részeken, hogy az izzótest maga az el