122130. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxidkatódák előállítására

2 122130. kaptuk, mert a szuszpenziók természete és a rajtuk való áthúzások fenti egymás­utánja folytán a már felvitt bevonatok káros leoldódásától nem kell tartanunk. f) Megjegyzendő, hogy a földaliáliíóm­kaxbonátok, pl. báriumkiarbonát, vizes szuszperaziió jálioz csekély mennyiségben, pl. a .karbonátokra számított 1%-nyi súlyban, báriumnitrátot is adagolhatunk, 40 hogy e szuszpenzió viszkozitását csök­kentsük. A kísérletek tanúsága szerint a fenti eljárással gyakran már ismétlése nélkül is kellő vastagságú bevonatot kaptunk, 45 melyet viszont általában két-háromszori ismétléssel még kedvezőtlen körülmények kost. is; megkaphatunk. Oxidkatódák, többek közt a fenti eljá­rással készült katódák emissziójának mé-30 résekor azt tapasztaltuk, hogy az ©misz­sziók egyébként változatlan körülmények közt sem. egyenlők, hanem bizonyos hatá­rok között változnak, azaz „szórásuk" van. Ennek oka valószínűleg az lehet, 25 hogy a magra felvitt emittáló rétegben valamíely idegen anyag is van, de oly cse­, kély mennyiségben, hogy mennyiségileg ki nem mutatható. Bizonyos észleletek folytán majdnem bizonyosnak látszik, 30 hogy ez az idegen anyag szén, mely redu­kálószerkónt hat és így az emissziót ad<^ tiszta alkáliföldféimrészeesfcék képződését befolyásolja. Alz emissziók szórása e fel­tevés mellett, tehát annak volna tulajdo^ 35 nítandó, hogy a szén a felvitt rétegben nem lévén egyenletesen elosztva, abban az emissziót adó fémrészecskék sem, egyenle­tesen képződnek. Ezért olyan módszert ke­restünk, mellyel a szenet megfelelő meny-4C nyiségben és egyenletes elosztásban vihet­jük be az emittáló rétegbe. Kísérleteink azt mutatták, hogy e célra vízben oldható szerves vegyületek, pl. szénhidrátok, al­kalmasak. Használhatók azonban egyéb 45 olyan vegyületek is, melyek vákuumban, szén hátrahagyása, illetve elszenesedés - mellett, bomlanak és így a karbonátoknak oxidokká való átalakításánál, ha a felvitt rétegben egyenletesen voltak elosztva, 50 egyenletes elosztásban jelenlévő szenet eredményeznek. Szénhidrátok alkalmazá­sánál azt találtuk, hogy pl. glukózé hasz­nálata esetén annak olyan mennyiségét célszerű a karbonátok vizes szuszpenzió-55 jába adagolni, hogy megbomlása után a rétegben az alkaliföldfémkarbonaátok mennyiségére számított kb. 1 /io% szén ma­radjon. ;Á találmány szerinti eljárást alantiak­ban két példában részletesebben ismertet- 60 jük, hangsúlyozván, hogy a találmány nincs e példákra korlMtozva. 1. példa. Megfelelő előkezeléssel, pl. redukáló atmoszférádban való izzítással, megtisztí- 65 tott felületű olyan AvofJramdrótot, mély­nek 200 mm hosszú darabja 3.5 mg súlyú, folytonos munkamenetben következőké­pen vonunk be karbonátokkal. A készlettekercsről a drótot olyan vizes 70 Hsusjzpenzióba vezetjük, mely desztillált viVben báriumkarbonátot, stronciumkar­bonátot és kalciumkarbonátot, valamint báriumnitrátot tartalmaz. E szuszpenzión a drótot tetszésszerínti módon, pl. a szusz- 75 penzióba merülő görgőn való átvezetéssel, húzzuk át, 5 m/perc sebeséggel és utána 400 G°-ra fűtött kályhán vezetjük keresz­tül. A vizes szuszpenzió koncentrációját úgy állítjuk be, hogy a benne való át- 80 húzással kapott és a kályhában rászárí­tott bevonat a drót 200 mm hosszra szá­mított súlyát kb. 20—30%-kal, pl. 4.37 mg- ' ra növeljük. Az így rászárított bevonat­tal ellátott drótot fentivel azonos sebes- 85 seggel ezután a nitroeellulózás szuszpen­zión húzzuk át, mel"1 ' a fentemlített kar- , bonátokat aceton-metilalkohol-amilacetát­elegyben oldott nitrocellulózában szusz pendálva tartalmazza. E szuszpenzió kon- 90 centrációját úgy állítjuk be, hogy a rajta való áthúzással kapott második bevonat­tal, melyet 120 C°-u kályhán való áthú­zással szárítunk rá, is ellátott drót szárí­tása után mért hosszegységenkinti súlya 95 a puszta mag súlyánál kb. 60%-kal1 legyen nagyobb, pl. 5.78 mg/200 mm. E második szuszpenzión és azt követő szárítókályhán való áthúzás után a bevont drótot kész­letorsóra tekercseljük, melynek forgatása 100 útján a puszta drótnak orsójáról való lecsévélése és a szuszpenziókon és kály­hákon való áthúzása történik. A kapott bevonat tiszta fehér, sima és rugalmas, úgyhogy a vele ellátott drót a 105 esőállványokra jól felszerelhető. A be­vonatnak emittálává való átalakítása és a katóda formálása ismert módon, a szi­vattyún levő csőben végzett hevítéssel, stb. történik. 110 2. példa. Ha az 1. példa szerinti eljárással készfe tett katódák emissz-ióimérése meg ném engedhető szórást mutat, a vizes szusz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom