122130. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxidkatódák előállítására
2 122130. kaptuk, mert a szuszpenziók természete és a rajtuk való áthúzások fenti egymásutánja folytán a már felvitt bevonatok káros leoldódásától nem kell tartanunk. f) Megjegyzendő, hogy a földaliáliíómkaxbonátok, pl. báriumkiarbonát, vizes szuszperaziió jálioz csekély mennyiségben, pl. a .karbonátokra számított 1%-nyi súlyban, báriumnitrátot is adagolhatunk, 40 hogy e szuszpenzió viszkozitását csökkentsük. A kísérletek tanúsága szerint a fenti eljárással gyakran már ismétlése nélkül is kellő vastagságú bevonatot kaptunk, 45 melyet viszont általában két-háromszori ismétléssel még kedvezőtlen körülmények kost. is; megkaphatunk. Oxidkatódák, többek közt a fenti eljárással készült katódák emissziójának mé-30 résekor azt tapasztaltuk, hogy az ©miszsziók egyébként változatlan körülmények közt sem. egyenlők, hanem bizonyos határok között változnak, azaz „szórásuk" van. Ennek oka valószínűleg az lehet, 25 hogy a magra felvitt emittáló rétegben valamíely idegen anyag is van, de oly cse, kély mennyiségben, hogy mennyiségileg ki nem mutatható. Bizonyos észleletek folytán majdnem bizonyosnak látszik, 30 hogy ez az idegen anyag szén, mely redukálószerkónt hat és így az emissziót ad<^ tiszta alkáliföldféimrészeesfcék képződését befolyásolja. Alz emissziók szórása e feltevés mellett, tehát annak volna tulajdo^ 35 nítandó, hogy a szén a felvitt rétegben nem lévén egyenletesen elosztva, abban az emissziót adó fémrészecskék sem, egyenletesen képződnek. Ezért olyan módszert kerestünk, mellyel a szenet megfelelő meny-4C nyiségben és egyenletes elosztásban vihetjük be az emittáló rétegbe. Kísérleteink azt mutatták, hogy e célra vízben oldható szerves vegyületek, pl. szénhidrátok, alkalmasak. Használhatók azonban egyéb 45 olyan vegyületek is, melyek vákuumban, szén hátrahagyása, illetve elszenesedés - mellett, bomlanak és így a karbonátoknak oxidokká való átalakításánál, ha a felvitt rétegben egyenletesen voltak elosztva, 50 egyenletes elosztásban jelenlévő szenet eredményeznek. Szénhidrátok alkalmazásánál azt találtuk, hogy pl. glukózé használata esetén annak olyan mennyiségét célszerű a karbonátok vizes szuszpenzió-55 jába adagolni, hogy megbomlása után a rétegben az alkaliföldfémkarbonaátok mennyiségére számított kb. 1 /io% szén maradjon. ;Á találmány szerinti eljárást alantiakban két példában részletesebben ismertet- 60 jük, hangsúlyozván, hogy a találmány nincs e példákra korlMtozva. 1. példa. Megfelelő előkezeléssel, pl. redukáló atmoszférádban való izzítással, megtisztí- 65 tott felületű olyan AvofJramdrótot, mélynek 200 mm hosszú darabja 3.5 mg súlyú, folytonos munkamenetben következőképen vonunk be karbonátokkal. A készlettekercsről a drótot olyan vizes 70 Hsusjzpenzióba vezetjük, mely desztillált viVben báriumkarbonátot, stronciumkarbonátot és kalciumkarbonátot, valamint báriumnitrátot tartalmaz. E szuszpenzión a drótot tetszésszerínti módon, pl. a szusz- 75 penzióba merülő görgőn való átvezetéssel, húzzuk át, 5 m/perc sebeséggel és utána 400 G°-ra fűtött kályhán vezetjük keresztül. A vizes szuszpenzió koncentrációját úgy állítjuk be, hogy a benne való át- 80 húzással kapott és a kályhában rászárított bevonat a drót 200 mm hosszra számított súlyát kb. 20—30%-kal, pl. 4.37 mg- ' ra növeljük. Az így rászárított bevonattal ellátott drótot fentivel azonos sebes- 85 seggel ezután a nitroeellulózás szuszpenzión húzzuk át, mel"1 ' a fentemlített kar- , bonátokat aceton-metilalkohol-amilacetátelegyben oldott nitrocellulózában szusz pendálva tartalmazza. E szuszpenzió kon- 90 centrációját úgy állítjuk be, hogy a rajta való áthúzással kapott második bevonattal, melyet 120 C°-u kályhán való áthúzással szárítunk rá, is ellátott drót szárítása után mért hosszegységenkinti súlya 95 a puszta mag súlyánál kb. 60%-kal1 legyen nagyobb, pl. 5.78 mg/200 mm. E második szuszpenzión és azt követő szárítókályhán való áthúzás után a bevont drótot készletorsóra tekercseljük, melynek forgatása 100 útján a puszta drótnak orsójáról való lecsévélése és a szuszpenziókon és kályhákon való áthúzása történik. A kapott bevonat tiszta fehér, sima és rugalmas, úgyhogy a vele ellátott drót a 105 esőállványokra jól felszerelhető. A bevonatnak emittálává való átalakítása és a katóda formálása ismert módon, a szivattyún levő csőben végzett hevítéssel, stb. történik. 110 2. példa. Ha az 1. példa szerinti eljárással készfe tett katódák emissz-ióimérése meg ném engedhető szórást mutat, a vizes szusz-