122102. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rövid termelési idejű növények szár- és levélzetanyagának robbantószergyártására való felhasználására

Megjelent 1939. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI -LEI RAS 122102. SZÁM. XlX/g. OSZTÁLY. — Z. 211é. ALAPSZÁM. Eljárás rövid termelési idejű növények, szár- és levélzetanyagának robbantószergyártásra való felhasználására. Zwickl Gyula oki. gm. kir. iparfelügyelő, Győr. A bejelentés napja 1937. évi augusztus hó 14-ike. Ismeretes, hogy számos robbantószer előállításálra növényi származású liszteket, rostokat, szeneket, stb.-t alkalmaz a,z ipar. Ez anyagokat a robbantószergyárs tásnál különböző célok elérése végett használják. E találmány rövid termelési idejű, növényi anyagoknak a robbantóanyagoknál való felhasználására irányul és eljárás-10 ból áll, amellyel az említett növényekből e robbantóanyagok gyártásához felhasználható anyagokat nyerni lehet. Megjegyezve rögtön azt, hogy maga a robbantóanyag gyártási eljárás csupán annyiban 15 módosul, hogy egyéb növényi származású anyagok helyébe részben, vagy egészben az alanti eljárással készített anyagok kerülnek. A találmány szerinti eljárás segélyével 20 gyártott robbantóanyagok tulajdonságai előnyösen változnak meg. Egyrészt az alant említett bélanyaggal készített robbantószerek a bélanyag laza szerkezete folytán brizánsságukban csökkennek, ami 35 oly esetekben előnyös, ahol a robbantással fejtett terméket lehetőleg nagy darabokban kívánjuk nyerni. Igen nagy jelentősége van ennek pl. a szénbányászatnál, ahol meg nem felelő robbanóanyag hasz-30 nálata esetén túl apróra törik a lerobbantott szén és a termékek túl nagy százalékát kapjuk por alakjában. Ha azonban oly robbantószert használunk, — pl. az itt leírt eljárással, bélanyaggal (bélliszt, bél-35 dara stb.) készített robbantószert, — amelyiknél a tolóhatás érvényesül, úgy a porszázalók lényegesen csökken. Másrészt előnyös a találmány szerinti eljárással készült robbantószer azért is, mert a növényi eredetű összetevőt egyne- 40 műbben lehet gyártani, mint egyébként s így a robbantószer tulajdonságait jobban lehet beszabályozni. Utalok itt ama tényre, hogy bizonyos robbantószereknél a legkülönbözőbb mértókig szenesített 45 faanyagot (főleg égert) használnak. E szenesítés szabályozása az itt leírt eljárás szerint könnyebben megy végbe és egységesebb terméket ad az eddig használtakénál. ^Q Végül az eljárás a felhasználandó növényi anyagot nem csupán alakzatbeli, hanem szerkezetbeli és vegyi összetételében is különböző alkatelemekre bontja és ezzel ezek könnyű megfelelő adagolásával 55 a kívánt tulajdonságú robbanóanyag könnyebben állítható össze. Az; eljárás szerint a rövid termelési idejű növények, pl. kukorica (zea), cirok(andropogon arundinacaens, holcus, stb.) go napraforgó (helianthus), stb. szárát és levélzetót együttesen, vagy külön-külön aprítjuk, pl. kalapácsos maiinon, majd szükség szerint fajtázzuk, az egynemű, vagy különnemű töretét lisztté őröljük, -— 65 amennyiben szenesítésre szükség van, úgy a fenti folyamat bármely szakában szenesítésnek vetjük alá az anyagot, — és a lisztet, vagy többé-kevésbé szálas, illetőleg darás-lisztes anyagot, — esetleges szá- 70 rítás után — használjuk fel a robbantószergyártásánál. Pl. szenesítetlen béllisztet használunk fel faliszt helyett az ,ammonsalétramos robbantóanyagok készítésénél, az azoknál használatos módok sze- 75 rini.