122075. lajstromszámú szabadalom • Hőkicserélő készülék

2 132075. ring tétjük, melyeket tetszőleges kereszt -metszetű finom, ' huzalalakú lemez, pl. egész vékony huzalok, vagy egéslz finom lemezesíkok, tehát oly elemek sorozata 5 köt egymással össze, melyeknek bármely keresztmetszeti mérete (vastagság, szélesség, vagy átmérő) a hosszúknak lehetőleg csekély tört része és melyeket a hőfelvevő, vagy liőleadó közeg áramlás közben súrol, í0 vagy köirülvesz. Az ilyen készüléknél a hő fémes vezietós útján jut a csövekről a huzalokra vagy csíkokra, melyek azt hosszúk mentén fémes vezetéssel továbbvezetik és az említett nagy hőátadása tényezővel 15 juttatják a melegítendő közegbe (ill. vezetik el a hűlendő közegből). Ismeretes továbbá, hogy valamely fűtővagy hűtőfelület és az azt körülvevő áramló közeg közötti hőcsere még úgy is '20 lényegesen fokozható, hogy a közeg áramlási sebességét megnöveljük. Az áramlási sebesség megnövelései (különösen alz említett finom, huzalalakú fűtőelemeknél válik nagy mértékben érezhetővé, mert 25 míg nagyobb méretű testeknél, vagy vastagabb huzaloknál a hőátadás a sebességnek csak 0.5—0.89-ik hatványával emelkedik (v. ö. pl. Hilpert: „Forschung auf dem Gebiete des Ingenienrwesens" 1933., SO 222, old.), addig ezirányú kíséirleteim sízerint egész vékony huzaloknál a hőleadás a sebeséggel egyenes arányú. A közeg sebessége 'mesterségesen, ventilátor vagy szivattyú beépítésével növel-35 hető. Ez a megoldás azonban költséges és az, áramfogyasztás folytán állandó üzemköltséget jelent. Ezért pl. szobafűtőtesteknél, az. áramlás sebességének fokozására már javasoltak oly megoldást, mely sze-4° rint a fűtőtestet oly csatornával kapcsolatban alkalmazták, mely/.a f ütendő levegőt alul bebocsátotta, felül pedig kibocsátotta, egyébként azonban zárt volt, (Hűtés esetén természetesem fordított irányú 45 áramlásról volt szó.) Az ilyen csatona. mely pl. egy szekrény belsejét alkotta, a huzatfokozó kéményekhez hasonló sebességnövelő hatást fejtett ki, nevezetesen a szekrényben lévő felmelegedett és felszálló 50 levegő az áttört fűtőfelülethez jutó és ezen átáramló levegő sebességét és így a hő-leadást fokozta. Ilyen szekrénnyel kapcsolatban különösen célszerűnek mutatkozik a fentemlített, finom huzal- vagy csík-56 alakú elemek csoportjából, vagy különböző irányú csoportjaiból, vagy lyukazott lemezből alkotott, áttört felületű fűtőtest alkalmazása. Ilyen áttört felületet a szekrény belsejében vízszintesen vagy kissé forden, vagyis az áramló közeg út- 60 jában úgy helyezhetünk el, hogy a közeg a fűtőfelületet merőlegesen, vagy köteelítőleg merőlegesen érje és így ikónj^telen legyen az áttört fűtöfelületen átáramolni. Ennek a, megoldásnak azonban a követ- 65 kező hátrányai volnának: 1. Mint a tapasztalat igazolja, oly függélyes csatornákban, melyeknek magasságai a keresztmetszetükhöz, képest kicsiny, az, áramló közeg nem tölti ki telje- 70 sen a csatorna, keresztmetszetét és így örvénylések keletkeznek, sőt a magassághoz viszonyítva túlságosan bő keresiztmetszetű szekrénynél, pl. fűtés esetén, még az a káros jelenség lép fel, hogy ,a fűtendő kö- 75 zeg a, szekrény belsejének cs,ak egy részében áramlik: felfelé, másik részében pedig felülről hideg közeg, pl. levegő szívódik be, ami további örvény léseket okoz. Mindezeknél fogva aránylag igen nagy 80 örvénylési veszteségek, lépnek fiel és -a hideg közeg beszívása folytán a szekrény átlagos hőfoka, ós bujzamhatáHa, csökken. (Hűtőkészülék esetén természetesen fordított áramlási viszonyokkal kapcsolatos, 85 hasonló jelenségek lépnek fel.) 2. Hőkicserélőfelületek, különösen szobafűtőtestek alkalmazásánál fontos, hogy azoknak helyszükséglete lehetőleg csekély legyen. A gyakorlati követelményeknek függélyes irányban általában kevésbé korlátozzák a helyszükségletet, vízszintes irányban azonban fontos, hogy a fűtőtestek minél kevesebb helyet foglaljanak el és pl. a szohafűtőtestek a fal síkjától ne álljanak el nagy mértékben, hogy a, helyiségből minél kevesebb hasznoss területet vegyenek el. A találmány szerint az említett hátrányokat úgy küszöböljük ki, hogy az át- 100 tört hőkicserélőfelület függélyesen vagy csak kis ferdeséggel helyezzük el; az utóbbi esettel kapcsolatos számítások, és gyakorati megfontolások azt eredményezték, hogy a kitűzött célt mindig elérjük, 105 ha a hőkicsierélő felületet a függélyeshez csak oly kis szög alatt hajlóan helyezzük el, hogy a felület függélyes vetülete a felületnek legalább 0.9 része legyen. A találmány alkialmazásával egyrészt elérjük, H0 hogy a hőkicserélő.testnek vízszintes irányban oly kicsiny a helyszükségletük, hogy az ezirányú gyakorlati követelményeknek minden esetben megfelel; másrészt pedig módunkban áll az eddigieknél jóval szű- 115