122036. lajstromszámú szabadalom • Elektron sokszorozással dolgozó frekvenciasokszorozó berendezés

•9 122036. átbocsájtott elektronfelhők futása, id je különböző hosszú, úgyhogy azok egymás­után érnek az (A) anódára és ott egy im­pulzus helyett barimat idéznek elő. 5 Az elektródáikat a sokszorozó pályák mentén tórbelileg különbözőképen is el­rendezhetjük, amennyiben például az elektródatávolságokat az egyes pályákon különböző nagyra választjuk. Az egyes 30 pályákon továbbá az ütköző elek­tródák számait különböző nagyra is választhatjuk. A kimenő körbe kap­csolt. ,a- amplitúdót határoló berende­zésekkel, vagy azzal, hogy a keve-15 sebb ütköző elektródával ellátott sok­szorozó ip'ályákon szekunder elektronokat em~3bb3n. emittáló felületeket alkalma­zunk, elérhetjük, hogy. a sokszorozó foko­zatok különböző száma ellenére a! nagyobb 20 frekvenciájú kimenő imipulzusok egymás között egyenlő nagyok. Az 1. ábrában feltüntetett elrendezés­nek számos változata lehetséges. Például a (K) katóidát nem szükséges egész bősz-25 szában aktiválnunk, hanem csak azokon a helyeken, ahonnan elektronsugár kiindul. Azonban minden elektronsugárhoz külön, az első példában felvettnél rövidebb káló­dat is .alkalmazhatunk. Ugyanígy egyet-30 len átmenő (G) rács helyett több, egyen­ként egy-egy elektronsugárhoz, tartozó rá­csot alkalmazhatunk, melyeket különböző nagyságú előíeszültségekrekapcsolhatunk. Ezzel az elektronsokszorozó berendezésben 35 fellépő egyenetlenségeket a vezérlő rács megfelelően választott elofeszültségével kiegyenlíthetjük. Ugyané célból a (H) se­gél an ódot fel is oszthatjuk. Végül meg­- említjük, hogy az; átmenő (K, G) elek'tró-40 dák, illetőleg az átmenő (H) elektróda helyett is minden elektronsugár hoz úgy-' nevezett elektronfecskendőt alkalmazha­tunk, amely katódából, nyaláboló berende­zésből, például Wehnelt-hengerből és 45 gyorsító elektródából áll. A bemenő im­pulzust ekkoi vagy a nyaláboló elektró­dára, vagy járulékos, a nyaláboló elek­tróda és a gyorsító elektróda között elren,­dezett rácsra vihetjük. 50 A bemenő impulzus különbözőképen állítható elő. Például tetszőleges vezérlő adóban, amely célszerűen önmagában is­imért mjódon álandósított frekvenciájú, periodikus rezgést kelthetünk és ezt ne-65 gatív reteszelőíeszültséggel előterhelt (G) vezérlőrácsra vezethetjük. A vezérlőirács ekkor a vezérlőfeszültség pozitív ifélhul­lámának csak egy részén ereszt át ára­mot, amint ez a 2. ábrán látható, ahol az abszcissza tengellyel a (t) időt ábra- 60 zoltuk. (w) a vezérlő váltófeszültség és (eg) a, (G) vezéri őrá cs negatív clőfeszült­sége. Elektronsugár csak a (w) vezérlő­i'eí.'zültséig: pozitív félhulláimának az (eg) élőfeszültséget meghaladó része alatt ke- 65 leckézhetik. Ily módon a. ve::érlő váltófe­szültség minden teljes periódusában im­pulzus keletkezik, melynek a különböző sokszorozó utakon való tovaterjedéshez különböző hosszú' (ti, t'2, tS) időre vau 70 szüksége. Az arnodakorben eképeii bárom (i) impulzus keletkezik, amelyek például •egymáshoz hézagmentesen sorakoznak és a. következő beimenő impulzusig terjedő időközt teljesen ikitölthetik. A sokszoro- 75 zott (i) impulzusok egymás közötti időkö­zei a bemenő impulzus periodicitásától teljesen függetlenek, A bemenő impulzusok létesítése végett önmagáiban ismert billenőelrendezést is 80 alkalmazhatunk; ugyanígy alkalmas erre a célra multivibrator is. Hogy a bemenő kiörben. lehetőleg rövid feszültséglökéseket kapjunk, a vezérlőadó rezgéseit torzító készülékeiket is alkalmazhatunk, például 85 telített vasú fojtócsévéket. Ugyancsak is­meretes az adónak olymódon való rezeg­te tése, hogy csak rövididejű anódáram­lökések lépnek fel, amelyeket vezérlő­impulzusokként használhatunk. 90 A rezgéseket modulálhatjuk, mimellett .a modulációs feszültség vagy a. (G) ve­zérlőráesra, vagy valamely további, a (G) vezérlőrács és a (H) segédanóda vagy a (K) katóda között elrendezett rácsra 95 vezetjük. AÍZ 1. ábrában feltüntetett többszörös cső helyett három egyszerű csőből álló oly elrendezés is használható, amelynek bemenő és kimenő körei párhuzamosan 100 kapcsoltak. A találmány szerinti elrendezés további péld.alkénti kiviteli alakját a 3. ábra mu­tatja, A (K) katódából kiinduló elektrom­á:'ar:not nyaláboljuk, például (Z) Wehnelt- 105 hengerrel, vagy azzal egyenértékű elek­tróda elrendezésekké], illetőleg koncen­tráló készülékkel. Az elektronsugarat aZf után két (P) kitérítő elektróda között ve­zetjük át. Az elektronáram ezután három UO nyílással ellátott (B) ellenzőhöz 'jut. me­lyet célszerűen egyidejűleg: gyorsító elek­tródaként alkalmazunk és pozitív előfe­szül tsógre kapcsolunk. Mindkét (P) kité­rítő •elektródára a, bemenő impulzus feL > 115 szültségét kapcsoljuk, úgy hogy az elékj

Next

/
Oldalképek
Tartalom