122027. lajstromszámú szabadalom • Többrétegű rugalmas szövet és eljárás előállítására
H 122037. pol ban megtartani. Gyakorlati szempontból előnyösebb 30 percig tartó vulkanizálás 100 C fok mellett, miközben ismert módon ultragyorsítókat használunk. Az 5 ultragyorsítók kell« megválasztásával kielégítő vulkanizálásokat végeztünk 80— 120 C fok között is, amely sor eflég tág ahhoz, hogy a találmánnyal kapcsolatban a mindenkor megfelelő vulkanizálási hö-10 fokot alkalmazzuk. Nem gazdaságos, hoszszabb ideig, még alacsonyabb hőmérsékletei;!, pl. szobahőmérsékleten vulkanizálni, ha csak nem akarunk raktározás alatt több napig tartó vulkanizálást vég-15 rehajtani. Másrészről folyékony állapotban előivulkankált gumilatexet is használhatunk ragasztóanyag gyanánt, feltéve, hogy a vulkanizálás foka és a kéntartalom mennyisége nem olyan nagy, hogy szárí-20 lásnál hátrányosan csökkentse a gumiglobuloidok ragadását. Ebben az esetben a ragasztóanyag vulkanizálását a rétegzeit szövetnek a fent leírt módon való túlér nyedése után végezzük, sőt ha a maxi-25 malis nyúlás és jó öregedési tulajdonság nem elsőrendű követelmények, a további vulkanizálást el is hagyhatjuk. Ha az 1. példa ragasztóanyagát 2.54 cm széles finom kötött szövet- és gumirétegek 30 közé viltük fel cm2 -enkint 6 mg mennyiségben, a minta szakítási vizsgálata legalább 900 g-ot mutatott szobahőmérséklettől egészen 110 C fokig való hevítés mellett, míg porlasztással szárított lalex-35 gumival végzett hasonló vizsgálat, amelynél a száraz anyagot 3 óráig masztikáltuk és solvent naphtában oldottuk szobahőmérsékleten, 770 g, 110 C fokon pedig csak 300 g szakítási szilárdságot adott. Az* 4( utóbbi fajtájú ragasztó, a közölt termoplásztikus sajátságokkal nem alkalmas rétegzett rugalmas szövetek készítésére anélkül, hogy vulkanizálás alatt a rétegzett szövetre, nyomást nem alkalmaznánk. 45 A 3. és 4. példákban említeti oldott gumiragasztók a vulkanizálás folyamán Hem váltak hátrányos mértékben képlékennyé és kötött szövetekkel kapcsolatban kielégítő eredményt adtak. Azt talál-50 tuk, hogy ha nyers gumit oldás előtt előzőleg képlékennyé tettünk, vagy őrléssel, vagy masztikálással letörtünk, viszonylag alacsony hőfokon termoplasztikussá lesz és néha már közönséges szobahőmérsék-55 léten is képlékeny elíolyást tanúsít. A 3. példa porlasztással szárított latexgumiját nem őröltük és nem maszlikálluk, így eredeti «nerv»-ét és élettartamát nem csökkentettük, miáltal nem lett oly hőérzékennyé és nem annyira hajlamos képié- <i0 kény lefolyására sem, mint -az őrölt gumi. Azt találtuk tovább, hogy nyers gumi), amely a vulkanizálás közben lett kénnel kémiailag egyesítve, nem volt olyan hőérzékeny, mint amilyen a nyersgumi őrlés H5 után, de vulkanizálás előtt volt, még akkor sem, ha a kötött ként tartalmazó nyers gumikeveréket időközben a lúgos eljárás^ sal regeneráltuk. A 2. és 4. példákban em* lített köpeny karkasz regenerát példája! 70 az olyan vulkanizált és utóbb regenerál* nyers guminak, amely kötött ként tártai-1 maz. Az igaz, hogy bizonyos esetekben szövött anyagok használatánál, amikor a szövetet a gumilemezzel «friss» oldószeres 1b ragasztó utján egyesítettük és az oldószer még jelen volt, megfigyelhettük, hogy egyes helyeken a szövet a gumirétegtől elvált, aminek részben az volt az oka, hogy az oldószer a gumilemezre duzzasztó 80 hatást gyakorolt és ennek következtében á gumilemezek felkunkorodtak akkor, amikor az oldószer eltávolítása közben a gumilemezek és a ragasztószer összezsugorodtak. Ezt a hátrányt azonban kiküszö- *5 bölhetjük a szárítási időtartam meghoszszabbításával, miáltal elősegíthetjük az oldószernek rétegzés előtt való teljes eltávozását. «Masztikálatlan gumi» kifejezés alatt 90 diszpergált, vagy koagulált gumiglobuloidokat értünk, amelyeket őrléssel, vagy masztikálással nem törtünk le, miáltal a gumi «mérv»-je száraz állapotban lénye-« gé'sé'n csökken. ' <)'•> 'A használt ragasztóanyagoknak kellő viszkózussággal kell rendéIkezniök ahhoz^ hogy a szükségesnél nagyobb mértékben ne hatoljanak be, a szövet réseibe, da amellett kielégítő kötést biztosítsanak, merti 100 a szövejtnek csak felsői felületét keli azi élőire elkészített gumilemezzel összeragaszt tani, amint az keresztmetszetben a 4., 1> és 9. ábrákból látható. i A ragasztóanyag túlságos behatolása! 105 megakadályozandó, mivel a ragasztó részecskéi a szövetben a túlernyedésnek ellenállnak. Bár a ragasztót akár a szövetre, akár a guinileimezre, akár mindkettőire fel-i vihetjük, a leghatásosabb ragadás elérél 110 sere célszerű a nem kívánatos behatolási elkerülése végett, a ragasztót a gumilemezre vinni fel. t A túleirnyedés mértéke, amellyel a rétegezett szövetet abból a célból látjuk eí,i 115 hogy a rétegezett szövetet ernyedt álla1 -'
