121997. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostos anyag kezelésére latexszel

:.ä 131997. pontját pedig izoelektromos pontnak nevezzük. A latex jellegzetes tulajdonságainak változása és a diszpergált gumirészecskék töltésének megfordulása álta.5 Iában nem hirtelenül következik be az izoelektromos pontnál és ezért az izoelektromos zónábanj való dolgozásról beszélünk. A rostos anyagot izoelektromos, latexszel olyan feltételek között, amelyek 10 rostos anyag távollétében a latex koagulálását önmagukban nem idéznék elő, mindaddig érintkezésben tartjuk, amíg a diszpergált gumi kívánt mennyisége a rostokra ki nem válik. Miután a latex ä5 állandó és a latexszel való kezelés feltételei olyanok, hogy a latex nem koagulálhat önmagában, minthogy továbbá a latex izoelektromos vagyis nem tartalmaz olyan elektromos töltésű részecské:20 ket, amelyek elektromos töltéssel ellátott test felé vándorolhatnának, a gumirészecskéknek a rostos anyagra való leválasztása nem koagulatív leválasztás. Ezt a nem-koagulatív leválasztást vagyis :25 a gumirészecskéknek a rostos anyaggal való egyesülését a leírásban „megkötésnek", („sorption") és egy adott rostos anyagnak adott latex-keverék diszpergált gumirészecskéi megkötésére való :30 hajlamosságát a rostos anyag „megkötő képességének" („sorptive capacity") neveztük el a leírásban. Ha megkötés útján valamely mártófürdő vagy átitató anyag összes diszpergált tartalma leválasztandó '35 az érintkezésbe hozott rostos anyagra, úgy a kezelő latexf ürdő diszpergált gumitartalma nem haladhatja meg a rostos anyagnak ezen latex-keverék diszpergált gumirészecskéire vonatkoztatott megkötő -40 képességét. Különféle fajta rostos anyagok, így pl. szövött-, kötött-, kötszövött vagy nemezeit szövetek, fonalak, előfonatok, kordok, pászmák és szövedékek, mint pl. papirkészítőgéppel készült merí•Í5 tett nemezek, vagy kártológéppel készített rostfátylak kezelhetők a találmány szerint. Felhasználhatók különféle rostok így gyapjú, selyem, pamut, viszkóz- vagy acetát-műselyem, len, cellulóz és ha"60 sonlók, vagy ezeknek keverékei. Mindezek a gyártás különböző fázisaiban, így festetlen, pácolt, festett vágy máskép kezelt állapotban lehetnek. Aszbesztrostokat is lehet a találmány szerint £5 kezelni, ha a koagulálószert, amellyel a rostok természettől fogva egyesítve vannak, eltávolítottuk vagy oldhatatlanná tétel által inaktiváltuk. A találmány szerinti latex-keverék készítésénél ügyelni kell arra, hogy elegendő védőanyag legyen jelen ahhoz, 6frx hogy a rostos anyaggal való kezelés idő-és hőmérsékleti feltételei mellett az izoelektromos zónában a gumi koagulálása ne következhessek be akkor, ha a latex a rostos anyaggal nincs érintkezésben. 65 Arra is ügyelni kell azonban, hogy túlsók védőanyagot se használjunk, mert akkor a rostoknak a túlságosan védett gumirészecskékre gyakorolt megkötőképessége csökken, a fürdő nem merül 70 ki, úgyhogy a kívánt mennyiségű guminak a rostokra való leválása nem megy kielégítően végbe. Adott latex-keverék és adott rostos anyag felhasználásával egyszerűen tapasztalati úton állapíthat- 75 juk meg a szükséges védőanyag mennyiségét ahhoz, hogy a gumi az izoelektromos zónán belül az egyébként állandó latexből a rostos anvagra könnven leváljék. " • "' 80 A leírásban és igénypontokban használt „latex" kifejezés alatt általában rugalmas anyagok, mint gumi vagy rokonanyagainak prczervált, töltött vagy ha kívánatos, másképen kezelt akár ter- 85 mészetes, akár mesterséges, koagulálhatói vizes diszperzióit értjük, melyek normális, higitott, töményített vagy tisztított állapotban kerülhetnek felhasználásra az iparban ismert módszerekkel. 90 Egy ismert latexkeverék izoelektromos zónájának meghatározása egyszerűen úgy történhet, hogy meghatározzuk a diszpergált gumirészecskék, vándorlási vagy mozgási sebességét különböző pH érté- 95 kek esetén, valamilyen elektromos potenciál hatása alatt és megjelöljük azt a pH értéket, amelynél a vándorlási sebesség nulla, vagyis, amikor elektromosan semleges állapot áll be. Egyéb 100 ismert eljárások az izoelektromos pont1 vagy zóna meghatározására azon alapszanak, hogy az izoelektromos pont közelében az ozmózisos nyomás, viszkozitás és a vezetőképesség minimálisak. Hogy 105 a latex pH értékét izoelektromos zónája-1 nak megfelelően állítsuk be, a pH értéket szükség esetén savak, pl. hangyasav, ecetsav, borkősav, foszforsav, sósav és kénsav vagy savanyú sók, vagy keverékeik no hozzáadásával csökkenthetjük, vagy a<: szükséghez képest ammóniák vagy lúgos anyagok adagolásával növelhetjük. A kezelésre használt latexkeverék előállításával kapcsolatban a védőanyagok 115