121987. lajstromszámú szabadalom • Desztillációs kemence és üzemeljárás szintézis-gáz előállítására
2 12198'?. szárítóba jutnak. Az (e) légbevezetőcsatornák, valamint a (b) gázlángzók, ez utóbbiak a kamrák egyes szakaszai között összeköttetést létesítő nyílások ma-5 gasságában, a kemencén belül vannak elrendezve. A berendezésben lejátszódó folyamatok a következő övezetekre bonthatók: az elődeszti Hálás, az alacsony hőmérsék-40 letű desztillálás, a magas hőmérsékletű desztillálás és kokszhűtés övezetei. Az utóbbi övezet hűtőcsatornáin áramlik át és melegszik elő az égési levegő. A kemence egyébként rekuperációs berende-45 zésekkel is felszerelhető. A desztillációs folyamat, természetesen bármilyen tüzelőanyag esetén, a következőkép megy végbe: az elődesztillációs övben történik a maximális C02 -30 és CO-fejlődés, kátránygőzök és kéntartalmú termékek kíséretében, az ezalatti övezetben ezeken kívül főkép CH4 , CnH2 n és kátrány áll elő, a legalsó övezetekben pedig hidrogén és nitrogén ter-25 melődik és szénhidrogénreziduumok. Ezen fokozatos desztilláció folytán (mint eddig is) vízgázhoz vagy a 2 Ha + +CO összetételt megközelítő szintézisgáz-elegyhez juthatunk, ha az elődesz-30 UUációs gázokat eltávolítjuk és a szénhidrogéneket áramlási irányuk egyszerű megfordításával krakkóijuk, azonban az ilyen, rendszerint alulról bevezetett vízgőz megbontásával végzett eljárás esetén 35 a kívánt átalakulás nem teljes és a kapott gázok tisztátalanok. A találmány szerinti kemencében, amely lehetővé teszi pontosan 2/3 térfogatrész hidrogént és 1/3 térfogatrész 40 ozénoxidot tartalmazó és kéntől már mentes, vagyis kész szintézis-gáz előállítását, a következő alapfeltételek érvényesülnek: 1. az elődesztillációs gázok előzetes ki-45 vonásával az alacsony hőmérsékleten termelt gáz fennmaradó részének teljes átalakítása az alsó izzó kokszrétegeken való ismételt átvezetés útján; 2. a szerves kénnek hidrogénezése a 3>o (CH,)2 S+2 H 2 =2 CH 4 +H a S reakció értelmében; 3. a teljes egészében H2 S-hé alakított kén megkötése magában a kemencében a reagensnek forrón való használatával. 55 Ezeket a feltételeket úgy biztosítjuk, hogy a kemencét alkotó két félkamrapár közötti gázáram irányát, a tüzelőanyagtöltet mozgásával kapcsolatosan, időközönként megfordítjuk. A kemence gyakorlati működése a 60 következő: A koksz eltávolítása és a kamrák töltése oly gyorsan megy végbe, hogy ezen váltakozva végzett műveletek alatt az elődesztillációba jutó tüzelőanyag min- 65 dig az egyik oldalon van kezelésben egy teljes időszak tartamáig. A gáz áramlása azon az oldalon indul meg, amelyikbe a tüzelőanyagot bevittük és a következőkép folyik le: az 70 elődesztilláció gázai közvetlenül felül kerülnek elvezetésre és kátránymentesítés után a lángzókba jutnak (1 nyíl); az alacsony hőmérsékletű desztilláció gázai (2 nyíl) a másik kamrafélbe áramlanak 75 és a kénmentesítő anyagon áthaladva, elvezetésre kerülnek (6 nyíl). A gázhoz áramlása közben hozzákeverődik a kemence legmelegebb részében fejlődött hidrogén (3 nyíl), az alul- 80 ról befuvott vízgőzből termelt vízgáz (szaggatott 4 nyilak), végül a szénhidrogén-reziduumok és hidrogén a második kamrafélből (5 nyíl). Ilykép végeredményben az a kokszréteg, amelyen a 85 gáz áthalad, arányban van a megbontandó alkatrészek mennyiségével, aminek előnye a reakció teljességére nyilvánvaló. A rajz olyan időszakot tüntet fel, 90 amelyben a gáz balról jobbfelé halad. Ezen időszak tartama az elődesztillációhoz szükséges időtől függ és csak tört részét teszi ki annak az időnek, ameddig a tüzelőanyag a kemencében van. Az 95 időszak végén az áramlás irányát megfordítjuk, a jobboldalon friss szenet adagolunk, az üzemi feltételeket pedig pontosan azonosan tartjuk. Szabadalmi igénypontok: 100 1. Desztillációs kemence a tüzelőanyag előzetes szárítására és koksz elgázosítására való berendezésekkel, vagy különálló rekuperációs berendezéssel, amelyet középen elválasztott függő- 10? leges kamrák jellemeznek, amelyek alsó részükben magas hőmérsékletű desztillálásra való belső terekre és kénmentesítő anyag befogadására való, külső elrendezésű terekre osztottak, amely terek egymással válta-
