121978. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a nikotintartalomra irányuló szelekció elvégzésére nemesített dohányfajták kitermeléséhez

2 121978. lult és eddig még nem tisztázott reakció eredményeként keletkező festék színhatá­sát, ill. festőképességét használjuk fel. Kitűnt ugyanis, hogy a zöld levél egy fi darabkájával mindennemű desztillálás, extrahálás, szűrés, stb. nélkül, egyszerű módon, a helyszínen, vagyis a dohányföl­deken, olyan jellegzetes és intenzitásában a nikotintartalomtól függő színreakció 10 idézhető elő, amely puszta ránézésen ala­puló összehasonlítással a legmesszebb­menő szelektálást teszii, , lehetővé. Az eljárást gyakorlatilag következő­kép visszük ki. Egy-egy dohánytábla 15 egyes töveinek egy-egy leveléből, élés szélű sablonnal, egymás között azonos nagyságú leimezkéket vágunk ki. A hasz­nált sablonok méretét, ül. a velük kimet­szett lemezkék nagyságát esetről-esetre 20 'az egyes dohány táblák levéltenmósének át­lagos nikotintartalma szerint í-lzabjuk meg. A! lemezkék felülete rendszerint 2 és 10 cm2 között választható meg. Az adott eset sze­rint alkalmazásba vett sablonnal kimet-25 szett minden egyes levéldarabkát a sejtek feltárására, ill. a sejtnedv felszabadítá­sára kevés üvegporral (vagy érdesszemű tisztított homokkal stb.) pl. poreellánmo­zsárban jól eldörzsöljük és az egészet kb. 30 4 cm3 vízzel rövid kémcsőbe visszük át, majd telített brómvízből frissen készült brómciánoldat 1 cm/'-ét, azután 5 cin3 0.2%-os alkoholos ß-naftilaminioldatoi adunk hozzá. A kémcső tartalmát jól ösz-35 szerázzuk és 1—2 órára félretesszük. Ezen idő alatt a leváló üledék fölötti oldat meg­tisztul és a vonatkozó levéldaraibkában fogalt iiifcotinmennyiségétől függően, gyengébb vagy erősebb vörös színeződést 40 ölt. A színeződés 1—2 óra alatt teljesen kifejlődik, megállapodik és nagyon hosszú ideig állandó, vagyis összehasonlításra alkalmas marad. A halogíéncianid-, pl. brómciátnidoldatot célszerűen naponta ké-45 szítjuk cl a szükséges mennyiségben; más­napos oldat már bizonytalanabb á hatá­sában. Csak az oldatok elkészítésére szűk segesek kémiai isimeretek, a nagy tömeg­ben végzett színreakciók kivitelére azon-50 ban értelmesebb munkások is kiképez­hetők. Betanítás és aránylag rövid gya­korlat után néhány munkás nagy terüle­téknek ezrekre menő töveiből képes niéhány órán belül levélmintát kivágni, 55 majd a mintát az, ismertetett módon a szín­reakcióhoz feldolgozni. Ez, a feldolgozás az egyes kémcsöveknek megfelelő állvá­nyokon való elhelyezésével befejeződik és ezután már csak a színek összehasonlítása marad hátra,. Miután a szín erőssége, ill. 60 intenzitása a nikotintartalommal nő, egy­szerű ránézéssel könnyen, kiválaszthatók, majd egymás közötti összehasonlítással még, tovább szelektálhatók egyrészt a leg­halványabb, másrészt a legerősebben fda- 65 íődött, vagyis á, legkisebb ós a legnagyobb nikotintartalmat jelző minták; ezek alap­ján azután kijelölhetők a pl. számozással, betűkkel stb. a mintáknak megfelelően jelzett tövek. Kellő színérzékű, megiele- 70 lően kioktatott munkások mindezt öa­maguk is jól elvégzik, legfeljebb a két­oldali szélsőséges árnyalatok közötti vá­logatása igényel felügyeletet. A kiváloga­tás természetesein továbbvihető és az 75 egyes, pl. százas sorozatokból kiválasztott szélsőséges minták újból -külön soroza­tokba rakhatók, majd egymás között is­mét Szelektálhatók. Ajz, ismertetett eljárás alkalmazásával 80 könnyen, olcsó munkaerővel, egyszerű eszközökkel, lényeges vegyszerköltség nélkül és gyorsan felkutathatók az egyes dohánytáblákon tenyésző tövek közül a kitűzött cél szempontjából legértékesebb, 85 vagyis a nemesítésre legalkalmasabb egyedek, aimelyéket azután a szokott mó­don magtermeliéisre használunk fel. A színreakció előidézésére a kimetszett levélminták természetesen tetszőleges más 90 módon is előMszíthetők, ezek pl. össze­zúzhatok, extrahálhatók, kisajtolhatok stb.; ilyenkor a színreakciót pl. az össze­zúzott miasisával, a, kisajtolt nedvvel vagy a folyós kivonattal s í. t. végezhetjük. A 95 színreakció ß -naf tilamin helyett más aminokkal (a -naftilamin, anilin, szulfa­nilsav stb.) vagy aldehidreagenseikkel (pl. dinitrofenilhiidrazinnal) is előidézhető. Noha a találmány szerinti eljárásnak 10O r.-p'pen az a különös előnye, hogy a virág­zás előtt álló zöld dohánynövénnyel és pedig magán a dohányföldön vihető ki, az eljárás célszerűen felhasználható szál­lított vagy fermentált dohányok viszony- 105 laííos nikotintartalmának megállapítá­sára, valamint a dohánygyártmányok nikotintartalmának standardizáMlsára is. Ilyen esetekben a 15—20% nedvességet . tartalmazó dehányminta zuzaléika, vala- no mely oldószerrel készült kivonata vagy esetleg desztillátuma használható fel az összehasonlítás alapját tevő színreakciók céljaira. Az a körülmény, hogy a találmány sze- 115. rinti eljárás a dohánylevélben foglalt

Next

/
Oldalképek
Tartalom