121973. lajstromszámú szabadalom • Üvegelektród
Megjelent 1939. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI »^ÖÄ SZABADALMI BIEŐSÍÖ SZABADALMI LEÍRÁS 121973. SZÁM. Vn/d. (XVII/e.) OSZTÁLY. — Sch. 3679. ALAPSZÁM. Üvegelektród. Jeaner Glaswerk Schott & Gen. gyári cég", Jena. A bejelentés napja 1938. évi június hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi június hó 24-ike. Oldatok hidrogénion koncentrációjának mérésére az úgynevezett üvegelektródoki alkalmazhatók. Ezek olyan elektródoky melyeknek egy része vékony membránná 5 van kialakítva. E membránok könnyen; törékenyek és ezért már több módszert használtak, hogy a membrán mechanikai igénybevétele kívülről meggátoltassék, vagy a membrán szilárdsága növeltessék. így 10 pl. javasolták a membránra üvegporból álló támaszréteg ráégetését, mely a membránt merevíti és likacsossága a lemérendő1 oldatnak a membránhoz való jutását meg nem akadályozza. Elektródok számára, me-15 lyek üreges teret* zárnak körül, javasolták» e teret egészen vagy részben üvegporral1 tölteni és azután e port porzsolni. Ilyen elektródok azonban csak nehezen állíthatók elő és bizonyos alakban egyálta£0 Iában nem. A membrán az összesüléskor, az üvegdarab terhelése folytán, deformálódik, vagy az összesülés alatt a darab zsugorodása folytán éppen a mecbani-: kailag különösen igénybe vett helyei, me-25 lyeknél a membrán a vastagabb üvegnél végződik, erősítetlenül maradnak. : A találmány szerint sikerül, a legkisebb membránvastagságnál ellenálló elektródot előállítani, ha az ismeretes üreges 80 kiviteli alakból indulunk ki, melynél a membrán belső oldalán vezetőréteg van, mely áramlevezetésre való és e vezető rétegre a membrán támasztására olyan massza van felvive, mely legalább rész-85 ben, térfogatugrás nélkül megmerevedő és a membránra tapadó szerves anyagokból áll. Ezeket az anyagokat természetesen az üveg megpuhulási-pontjának hőmérsékletén alul folyós vagy pépes állapotba kell hozni és a membránra fel kell vinni, 40" mely anyagok szobahőmérsékletnél szilárd állapotba mennek át. Ily anyagok, pl. az oldószer biz tos gyanták, az úgynevezett puhagyanták, vagy gyantakeverekek. Kitűnt, hogy ilyen támasztomassza alkalmazásánál 45 a membrán kívánt mechanikai szilárdsága sokkal könnyebben érhető el, mint olyan támasztémasszával, mely porzsolt üvegporból áll. Ilyen szerves anyagoknak, a membránon való jó tapadása mellett, elegejndő 50 plasztikus alakíthatóiság adható, úgyhogy ez anyagok a membrán hőokozta kiterjedését az előállításkor és használatban könynyen követik, melynél azonban, ennek dacára, bizonyos rugalmasságról nem kell 55 lemondani, ami célszerűnek bizonyult, mert a membránnak lökések által fellépő, feszültségek okozta, rögtönös mechanikai igénybevételeit rugalmas ellenerők fogják fel. Olyan anyagoknak kiküszöbölésével, 60* melyek térfogatugrással merevednek meg, azt érjük el, hogy a merevedésnél a különben fellépő rögtönös zsugorodás nincs, mely a támasztórélegnek a membrántól való elválását okozza. 65-Az oldószerbiztos gyantákon, vagy gyantakeverékeken kívül, a szurok- és gumi-i faj tákig bezárólag, előnyösen természetes vagy mesterséges gyanták, szerves üvegek vagy kondenzaciósgyanták és keverékeik 70-használhatóik, ha azok szobahőmérsékletnél még szívós állapotban vannak, azaz ha szívósságuk kisebb, mint kb 1013 CGS-egység. Üvegeknél ez a transzformációja
