121966. lajstromszámú szabadalom • Tálaló asztalka

Megjelent 1939. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 131966. SZÁM. ViII/e. OSZTÁLY. — JST, 3329. ALAPSZÁM. Tálaló-asztalka. Neuschlosz-Lichtigr JEtepülőgépgryar és Faipar R. T., Budapest-Albertfalva. A bejelentés napja 1938. évi június hó 3-ika. A találmány tálaló-asztalka, melynek az isimertekkel szemben az az előnye, hogy asztallapjának síkjába beforgatható az asztallap alatt, ia lábak között elrendezett 5 tartólap, úgyhogy ez utóbbinak területé­vel az asztallap területe megnövelhető. A csatolt rajzon a találmány példakép­pen felvett kiviteli alakjában van feltün­tetve, mégpedig az 10 1. ábra a tálaló-asztalka oldalnézete, a 2. ábra a tálaló-asztalka elölnézete, a 3. ábra a tálaló-asztalka oldalnézete, .az asztallapnak félig eltolt és a tartólapnak félig" felemelt helyzetében, a 15 4. ábra a tálaló-asztalka oldalnézete az asztallapnak eltelt és a tartólapnafe az asz­tallap síkjába emelt helyzetében, az 5. ábra a 4. ábra szerinti helyzetbe állí­tott asztalka alulnézete, a 20 6. álbra egy lábpár belső nézete a lába­kon levő vezetőihoronnyal, a asztalka egy részének függé­lyes metszete, a 8. ábra pedig részletrajz felülnézetben 25 és részben metszetben. ! A rajzon (a) jelöli az asztallábakat, (b) a lábakat egymáshoz kötő ímerevítőruda­kat, (c) egy-egy lábpár felső összekötő­rúdját, (d) asztallapot, (f) pedig az asz-30 tallap alatt, a lábak között elrendezett tartólapot. A (d) asztallap két oldalszélé­ből (g) vezetőléc áll ki, a lábpároík felső (c) összekotorúdjába pedig (h) horony van vágva (6. ábra), melyben a (g) léc 35 vezetődik. A (d) asztallap tehát a (h) ve­zetékben csúsztatható. Az (a) lábak belső oldalára egy-egy (i) vezető hasi tékkal el­látott (k) lemez van erősítve (6., 7., 8. ábrák), mjely felnyúlik az asztallap sík­jáig. A (d) asztallapot, valamint az (f) iO tartólapot (m) karok kötik egymással össze, melyeknek végei csuklósan kapcso­lódnak mind a (d) asztallaphoz, mind az (f) tartólaphoz. E karok közepéből (o) csap áll ki, mely az (i) lemez (k) hasíté- 45 kába nyúlik, abban vezetődik és egyben a karok forgástengelyét is alkotja. Tálalás előtt az (f) tartólap a (d) asz­tallap alatt, az i(a) lábak között helyez­kedik el (1. ós 2. ábrák). Ebben a hely- 50-zetben az (f) tartólapra ráhelyezhető a tálialásnál szükséges edény vagy élelmi­szer stb., ezeknek másik részét pedig a (d) asztallapra helyezik. Tálaláskor vagy az (f) tartólapot felemeljük, vagy pedig 55 a (d) asztallapot a (h) vezetékben kifelé húzzuk. Ekkor az (ni) összekötőkarok el­fordulnak (o) forgásesapjuk körül és minthogy a (d) asztallap a (h) vezetékben kényszermozgást végez, vagyis nem tud 60» lesülyedni, így az (o) iforgá'scsap kény­telen a (k) vezetékben fölfelé emelkedni (3. ábra). A (d) asztallap kihúzott szélső helyzetében az (a) forgásesapok felemel­kednek az asztallap síkja alá, az (m) ka- 65-rok vízszintes helyzetbe kerülnek és a karok másik végiéhez kapcsolt (f) tartólap felemelkedik a (d) asztallap síkjába, ahol az asztallap folytatását alkotja (4. ábra), lymódon az asztallap területe megnövek- 70> szik az (f) tartólap területével ós a/, utóbbira helyezett edények, vagy élelmi­szerek tálalására készen állanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom