121922. lajstromszámú szabadalom • Hajszárítógép

Megjelent 1939. évi november hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI ^'ajÉ'ifr SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 131923. SZÁM. Ill/b. OSZTÁLY. — if. 14617. ALAPSZÁM. Haj szárítógép. Kutnyánszky Lajos bronzműves mester, Budapest. A bejelentés napja 1938. évi december hó 20-ika. A női fodrászaiban használatos hajszárílőgépekkel szemben táimaszlott igények egyre fokozódnak. Ez abban leli magyarázatai, hogy a divatos hajviseletekben, elő-5 forduló tömött tekercsek, csigáik vagy fürtök nehezen száiradnak át, viszont a száradás gyorsítása erdekében áll mind a fodrásznak, mind a hajkezelési végeztető személynek. A szárítást, — mint ismere-10 tes, — szárítóburákkal végzik, melyek a szárítás kezdetén 60—80 C°-ú levegőt juttatnak a hajra. E hőmérséklet a száradás előrehaladtaival csökken. A levegő felmelegítése e szárító burákban villamos tuts léssel történik és a hőmérséklet csökkentését a szárítóburán levegőmennyiség növelésével idézik elő:, minthogy villamos hőmérsékletszabályoző berendezés beiktatása az amúgy is költséges szárítóburát 20 még drágábbá tenné. Mindazonáltal történtek lépések az ily hajszárítógépek üzemének gazdaságosabbá télelére, nevezetesen azon megismerés alapjain, hogy a hajból elpárolgó víz nagymennyiségű hőt von 25 el a száirító levegőtől, viszont utóbbinak páratartalmát csak kisebb mértékben növeli. A hajra fúvatott és azon lehűlt levegőt tehát ismét visszaszívattak a szárítóburáiba, ahol az ismét felmelegedve, to-80 váibbi párafelvételre vált alkalmassá, ahelyett, hogy a külső1 levegőhöz viszonyítva, még magas hőfokon elhagyta volna a buráit és fölös melegmennyiséget vitt volna magáival. Természetesen ily szárítóburák-35 náil is szükséges a levegő cserélődése; miért is a keringő: levegőhöz szabályozható mennyiségben friss levegőt keverünk úgy, hogy a burái végleg elhagyó szárítólevegő nedvességtartalma mintegy 80°/o legyen. A szárítás előrehaladtával azonban ez a 40 kedvező üzemállapot az, ismeretes hajszárítóburáknál nem volt fenntartható, nevezetesen a szárítás előrehaladtával szükségessé váló hőmérsékletcsökkentés érdekében nagyobb mennyiségű hideg levegő, 45. bebocsátása vált szükségessé, minek következtében a távozó levegőnek relatív nedvességtartalma lecsökkent. Egyrészt a fenti tapasztalatok, másrészt a villamos fűtésüzem viszonylagos ma- 50 gas költsége vezetett arra a gondolatra, hogy oly megoldást keressünk, 'mellyel költséges szabályozó berendezés nélkül is, átvonuló levegőmennyiség növelésétől, esetleg csökkentésétől függetlenül is befő- 55 lyásl tudunk gyakorolni a száritóburában keringő levegő hőfokára, sőt esetleg a szárílóbura fűtésének üzemköltségeit csökkenthetjük. A találmány szerint a magábanvéve is- 60 méretes szerkezetű szárítóimra villamos fűt öles le helyébe egy fűtőcsövet iktatunk, melyen valamely tüzelőanyag elégetéséből származó láng, illetve égéstermékek vonulnak végig. 65-A találmányi gondolat megvalósítására a legalkalmasabbnak mutatkozó tüzelőanyag a hálózati világitógáz, mely általában rendelkezésre állónak tekinthető fodrász üzemekben, A szárítási hőfok szabá- 70 lyozása tekintetében pedig nyilvánvaló, hogy az a tüzelőianyag adagolásával lesz intézhető, ami világítóigáz használata esetében a hálózati gázcsap kisebb vagy nagyobb mértékű nyitásával történik. 7,5