121919. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás és berendezés gázturbinákhoz

131919. 3 dala felől (pl. a 2. ábra szerint), másik csoportja pedig a másik oldala felől (pl. a 4. ábra szerint) lesz nyitva. Tekintettel arra, hogy a hőíelvevő ós hőleadó közegek 5 nyomása nem egyforma, a túlnyomás felvételéről kell gondoskodni, hogy a szomszédos lemezek egymástól való távolsága üzem közben meg ne változzék. Erre való a 2. ábrabeli lemez keresztmetszetét felit) tüntető 3. ábrán látható (23) bordázat, melyet célszerűen a lemezbe való besajtolással állíthatunk elő. Az ábrabeli kivitelnél a be- és kiömlő toldatoknál az ugyanazon munkaközeg vezetésére való iá bordák egymással lényegileg egyirányúak, minek folytán a beömlőnyílás különböző pontjain beáramló közegrészek a lemezek és a vezetőbordák között egyező nagyságú utakat tesznek meg és ezért 20 egyenletes sebességeloszlással fognak a hőkicserélőn átáramolni. A lemezek egymásrahelyezésével nyert kötegnek A—A síkban vett metszetét tünteti fel az 5. ábra, amelyen egyrészt a lemezekkel for-25 rasztás vagy . hegesztés útján, összekötendő (17) betétszalagok, másrészt az ezekkel együtt a lemezeik kitámasztását végző (23) bordák . láthatók. Tekintettel arra, hogy a lemezek hőátadása nagy 30 mértékben függ a lemezek egymástól való távolságától, nagy gond fordítandó arra, hogy az. említett túlnyomás a lemezeket no deformálja. Ezért a lemezekbe sajtolt bordák egyinástóli (D) távolsága 35 célszerűen nem lehet nagyobb, mint a lemezek vastagságának 50-szerese. A 2. és 4. ábrabeli lemezeket tekintve, a fel. melegítendő munkaközeg pl. a (24) nyíl irányában lép be a lemezkötegbe és ezt a 40 (25) nyíl irányában hagyja el, míg a meleget leadó munkaközeg a (26) nyíl irányaiban lép be a lemezkötegbe és ebből a (27) nyíl irányába lép ki. A hőkicserélő lemezeinek tulajdonképeni hatásos része 45 tehát ellenáramban dolgozik, ami igen jó melegátadást tesz lehetővé. Ennél az elrendezésnél a lemezköteg be- ós kiömlőnyílásai oly módon vannak elrendezve, hogy két egymással nem közlekedő (nem 50 azonos munkaközeghez, tartozó) nyílás [p. a (13) és (27), vagy (13) és (36) nyílás] egymáshoz közelebb fekszik, mint két egymással a lemezek közti átáraml'ási téren át közlekedő nyílás, [pl. a (13) éis (14) 55 nyílás]. A 8. ábrán a lemezek egy oly kiképzése van feltüntetve, amelynél a 2., ill. 4. ábrabeli megoldás működésével azonos módon az egyik munkaközeg a (28) élek mentén áramlik be a lemez kötegbe és azt a (29) 60' élek mentén hagyja el, míg a másik munkaközeg a (30) éli knél áramlik be és a kötegből a (31) élek mentén lep ki; ennél a példánál azonban a (32) bordák hosszirányban meg vaiuiak szakítva és 65 ezenkívül az áramlás irányával szöget zárnak be. Ennek az elrendezésnek az a célja, hogy az áramlással egyező tengelyű örvényeket idézzen elő, amelyek a melegátadást lényegesen fokozzál-:, anél- 70' kül, hogy az áramlási ellenállást a melegátadás fokozásának megfelelő mértéken túl növelné!-:. A lemezkötegek lemezeinek egymáshoz képest való kitárnasztása ezenkívül még 7& igen változatos lehet. A 6. ábrán keresztmetszetben feltüntetett kiviteli példánál a (33) és (34) lemezek közvetlenül egymásra vaunak fektetve, míg két ily lemezpár között a (35) betétszalag foglal 80 helyet; a lemezbe sajtolt bordák pedig oly módon vannak, kiképezve, hogy a (33) és (36) lemezek egymás felé sajtolt bordákkal támaszkodnak egymásra, míg ;a (33) és (34) lemezeket csak a lemezekbe 85-helyenként •besajtolt rövid támaszícbordák tartják megfelelő távolságban. Ily elrendezésnél célszerű a (33) és (34) lemezek közti tereit a nagyobb nyomású munkaiközeg részére használni, míg a (33) 90 és (36) lemezek közötti térben az alacsonyabb nyomású munkaközeg foglal helyet. Ekkor a (33) és (36) lemezeket a nagyobb nyomással szemben a nagyszámú borda jól megtámasztja, míg a (33) és (34) 9& •lemezek megtámasztására elegendő a, kevés számú és rövid borda, minthogy ezek nincsenek nyomás alatti összeszorításnak kitéve. Ez elrendezésnél a (35) betétszalagok a 6. ábra. oldalnézetét feltüntető 7. 100 ábra szerint oly módon kérpezhetők ki, hogy azok,. helyenként megszakadva, a (37) réseket létesítik. Ezt meg lehet tenni, minthogy a betétszalagok az alacsony nyomású munkaközeg terét zárják ie, 105 melynek nyomása célszerűen a környezet nyomásával egyezik és ezért különösen gondos töimítósTŐl nem kell gondoskodni. A betétszalagok ily módon való megszakításának az az előnye, hogy ezáltal el- 110 kerüljük, illetőleg lényegesen csökkenteni tudjuk azt a veszteséget, melyet a betétszalagok hővezető képessége okoz és amiely veszteség" a hőkicserélő meleg végéről a hőkicserélő hideg vége felé irá- 115. nyúló meleigátvitelben nyilvánul.