121911. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék fonható rostok és cellulóza előállítására növényekből vagy növényrészekből

'181911. A találmány szerinti kezelést előnyösen úgy végezzük, hogy a növényeket vagy növényrészeket először mérsékelt erős-i ségű, pl. 60/0-os alkalilúggal rendes hőfo-6 kon átitatjuk, amely hőfok ne lépje túl a 40—55 fok C-t. Az ilymódon kezelt növényeket vagy nö-j vényrészeket, amelyeiket ugyan alkalilúggal átitattunk, de ebben nem főztünk, a M0 levegő és a felhevített vízgőz hatásának) tesszük ki. Az alkálilúg, a levegő oxigénje és. a felhevített vízgő.z, által kifejtett kombinált hatással elérjük a kitűzött céltj Ahelyett, hogy a növényeket vagy nö-| 15 vényrészeket először alkalilúggal átitatnák és azután a levegő: és a felhevített vízgőzi hatásának kitennők, bevihetők a növényeké vagy növényrészek mindjárt abba a térbe* ahol a levegő és a felhevített vízgőz ha-20 fásának kitétetnek és ahol a kezelendő anyagra ráfecskeudezzük a vizes alkálilúgot. Ezeselbeu az anyagot először levegőivel és felhevített vízgőzzel kezeljük és azután ráfecskendezzük 'a vizes alkalilú-25 got. Ha kívánatos, a kezeléshez használt levegőt oly nedvességtartalomra hozzuk, •amely kedvező a kezelés szempontjából. Nagyon vastag anyagnál, mint a kender, rozella és juta, stb. törzsének végié, az go áthatáshoz használt alkalilúg erősségét némileg, pl. 8%-ig fokozhatjuk és az át~ itatást túlnyomóan végezhetjük. Nagyon hosszú száraknál, amelyek néhány méternyi hosszat érhetnek el, a leve-i "85 gjöt és a vízgőzt néhány helyen vezet-» hetjük hozzájuk. Annak megakadályozás sara, hogy a hozzávezetett levegő' szénsava ne túlságjos mértékben alakítsa át az al-? kalilúgot alkalikarbonáltá, a hozzávezetett 40 levegő megszabadítható a szénsavtól pl. akként, hogy a levegőt nátronmész felelt vezetjük el. Csak azután szabályozzuk a lcveg|3 nedvességtartalmát, ha ez szükséges. -45 A találmány szerinti eljárás előnye, hogy az áztatás bármely alakjában feles-legessé válik és hogy a forró alkáliákkal való hosszas kezelést, amely a rostok erősségére annyira veszedelmes, elkerüljük.'. 5fi E kezelés átalakítja, feloldja és eltávolítja a levegő! oxigénje révén a festékanyagokat, úgy hogy tiszta rostokat kapunk* míg a fás magokból, amelyeket eddig ér-< téktelennek tekintettünk, használható celi ,55 lulóza nyerhető. A találmányt pl. a rajz kapcsán köae^ lebbrŐl ismertetjük, amely rajz vázlatai san mutatja az eljáráshoz való készüléi ket. Leniszárakat rendes hőmérsékleten! vagy (ami a lenszárak minőiségétől függ) 60 (40—55 C fok hőmérsékleten, átmoszferii kus nyomáson nátriumhidroxid vagy káliumhidroxid G0/0-os vizes oldatába visszük mindaddig, amíg a lúg a szárakat át 110111 itatja. A szárakat ez állapotban, tehát kii 65 mosatlaiiul, az (i) edénybe visszük, ahol hajtogatott állapotban haráiitrudakrafüggesztjük őket úgy, hogy a szárak végei ép-t pen a (2) roslély felett vannak. Elhelyezi hetjük azonban a szárakat a (2) rostélyoni 70 függélyes helyzetben is. Ezután a szabái lyozócsappal ellátott (10) vezetéken fel-» hevített vízgőzt vezetünk be, amely vízi gőz a ((5, 7) vezetékekből levegőt szív.* A (8) és (9) csapokkal szabályozható :a 75 levegő hozzávezetése. A levegővel kevert,felhevített vízgölz az (5) csövön felszáll és végig pásztázza az alkalilúggal átitatott lenszárak összes oldatait. Itt a hőméri séklet általában 90 Clők alatt marad. A 80 (17) csövei levegői és nem kondenzált vízi g|őíz szívható le az (1) edényből. Ez á leszívás nem arra való, hogy az '(1) edény-i ben bizonyos fokú légritkílást tartsunk/ fenn, hanem csak azért alkalmazzuk, hogy 85 a lenszarak mentén szabályos áramlást és ezzel a levegő oxigénje által való sza-i bályos és egyenletes oxidálást érjünk el. A kondenzvíz, amely a forró vízgőznek a hidegebb rostokkal való érintkezése folytán 90 képződik, a (12) csövön át a, (13) kazánba folyhat, amely kazán (15) vízállásmutatói üveggel és (14) lefolyócsövei van felsze-i relve. A szárakon lecsapódó kondenzvíz a nátronlugban már feloldott anyagokat 95 magával ragadja és a (13) kazánba viszi J A kazánból eltávolított lúg regenerálás után ismét használható. Arra az esetre, ha a forró vízgőz nem szolgáltat elég koiii denzvizet, a hiányzó víz akként pótok 100 ható, hogy a használandó levegőt mégha-» tározóit nedvességi fokra hozzuk. Annak •elkerülésére, hogy a nátronlúg,, amely a kezelés kezdetén a rostokban van, ne túlságosan telíttessék a tissztátlan- 105 ságokkai vagy túlságosan ne higítlassék a kohdenzvízzel, a lassan forgó (16) fecskendező készülékből, amely a (19) szabái lyozócsappal van ellátva., kb. 6°/o-os és mintegy 55 C fokos nátron- vagy kálilúgot. 110 fecskendezhetünk az anyagra, Minthogy a (13) kazánba csepegő kondenzvíz magával viszi a tisztátlan lúgot és a (16) ifecskendezőkészülékbői friss lúgot fecskendezünk a növényi anyagra, biztosak va- 115 gyünk abban, hogy az alkalilúg lehetőleg hatásos. A (8, 9, 18) és (19) csapok alkalmazása