121893. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőberendezés elektronsokszorosítással

Megjelent J 939. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 121893. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — P. 9087. ALAPSZÁM. Villamos kisütőberendezés elektronsokszorosítással. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cégr, Eindhoven-ben (Németalföld). A bejelentés napja 1937. évi július hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi július hó 28-ika. Katódsugárnyaláb koncentrálására gyakran, használnak mágneses mezőt. Azokkal a mágneses mezőkkel ellentétben,, ame* lyak egy katódsugárnyaláb eltérítésére vaö lók és a nyaláb főirányára harántirányúak, azt a mágneses mezőt, melynek erővonalai a katádsugárnyaláb főirányában haladnak, hosszmeiZŐnek nievezziük. Á mágneses hosszmezőnek a katódsuga-10 rakat befolyásoló, részének nem kell egyeinesvonalúan haladnia. Az olyan kisütőberendezésnél, amelynél elektronokkal alkotott képet képfelületre vetítünk és az elektroinpályákat mágneses hosszmezők se-15 gélyével irányítjuk, a képmező1

tengelye a fotoelektromos képlétesítő tengelyéveilj szöget zárhat be. Ekkor a mágneses mező tengelyvonala a sugárnyaláb kívánt hajlásának megfelelőien görbe. Ez a hossizn 20 mező koncentráló hatását nem zavarja. Azt találtuk azonban, hogy a görbe mág-* neses hosszmezö a konoentrálói hatásor* kívül a sugárnyalábra más hatást is kifejt. A sugárnyaláb ugyanis abból a sík-25 ból, amellyel a görbe mágneses erovonarlak párhuzamosak, kiemelkedik, még pedig akként, hogy az a néző1

, aki az, l&rőJ vonalakra úgy tekint, hogy ezek jobbra (az óramutató járásával egyezően) forogr 30 liak, az elektronnyalábot közeledőnek látja, tekintet nélkül arra, hogy az elektronok a mágneses mezővel azonosan vagy azzjal ellen tétesen hal adnak-e. Ezt a hatást közelebbről a rajz 5. ábra* 35 ján látható, vázlatos távlati kép kapcsán magyarázzuk meg. Ezen az ábrán .(M)-'. az (F) síkban fekvő mágneses erővonalat, (El) a mágneses mezővel egyeniránybanl haladó elektronpályát és (E2) a mágnej ses mezőVel elleinirányban haladó elek-* *o trompályát jelöl, (A) pedig jelöli az előbb elmagyarázott kitérítést. A találmány ezt a jelenséget hasznosítja, amennyiben azt az elektronok sokszorosítására hasiználja ki. A találmányi 45. szerint egy katóidsugárnyalábőt (primer nyalábot) görbe mágneses hosszmező se*gélyével görbe pályán szekundér elekta>mok emittálására képes felületre csapatunk. Ez a felület a primer nyaláb fein 50> csapódása folytán fokozott mérvben emittál szekundérelektronokat és ezeket villamos mező1 gyorsítja, amivel új katódsugárnyaláböt (szekundér nyalábot) létesítünk, mely ugyanazon mágneses mező 55 befolyása révén meggörbül és ugyanabban az irányban, mint a primer nyaláb, a. mágneses miező:

görbületi felületére merőlegesein kitér. A görbe mágneses hossamezo1

kitérítő 60 hatása folytán a szekundér nyaláb a primmer nyaláb elől kitér és ennélfogva felfog-í hatói. Ehhez olyan fel'fogófelületet alkalmazunk, mely a primer nyalábon kívüli terül el. Az új berendezés kiválóan alkali- 65 mas fotoelektromos an kiváltott áramok erőlsbítésére. Ez esetben a primer nyalábot fotoelektromos katóda emittálja. Ha e katódára optikai képet vetítünk, fluoreszkáló felfogó felületen olyan látható ké- 70-