121885. lajstromszámú szabadalom • Harisnya

Megjelent 1939. évi november hó 2-án. M A fi YA R KTRÁL YI »ffl'f SZABADALMI BIEÓSlff SZABADALMI LEÍRÁS 121885. SZÁM. I/e. OSZTÁLY. — K. 14488. ALAPSZÁM. Harisnya. Karinthy Emmy háztartásbeli, Budapest. A bejelentés napja Í938. évi július hó 20-ika. A jelenleg használatos, rendkívül vé­kony harisnyák a koptatási és súrlódási! igénybevételeket, továbbá a felhúzásnál, valamint járművekre való fellépésnél és í. lépcsőkön felfelé való járásnál, sportolá­soknál fellépő kíméletlen húzási igénybe­vételeiket nem bírják el, aránylag rövid használat után szakadások, szemlefutások keletkeznek és a harisnyának, főként a ío cipő belső részével érintkező felületei gyor­san kilyukadnak. A cipőn belüli felülete­ken lyukak keletkezését a láb izzadása, járás közben a láb, a harisnya és a cipiő közötti viszonylagos elmozdulások, átme-15 neti feszültségek előmozdítják. Járás köz­ben, főként a lábfej közelében, az izmok állandó játéka következtében folytonos fe­szültség-változások lépnek fel, amelyeket a harisnya szálai nem birnak el és előbb 20 vagy utóbb szakadnak. Ha a harisnyát nem feszítjük meg a lábfejen, úgy viszont a keletkező ráncoknál lépnek fel a köl­csönös elmozdulások következtében káros súrlódások és a harisnya megfeszítetten in állapotban iisi gyorsan szakad. i A felsorolt hátrányok elkerülésére a ha­risinyagyárak a legkülönbözőbb megoldá­sokkal kísérleteitek. A harisnyának azo­kat a részeit, amelyek a szakadás és ko-30 pás veszélyének fokozottabb mértékben vannak kite vei, pl. a sarkakat, talpakat*,­a szár felső részén a harisnyatartó rög^ zítésd helyét eriősebb szálakból vagy sű-; rűbb kötésbein vagy több rétegben készí-85 tették. Ezek a kísérletek azonban nem váltak be a gyakorlatban, mivel a harisnyák fel­tűnően rövid idő alatt, rendszerint már az első napon vagy két-három napi hordozás után a cipőn belüli részeken, elsősorbari 40» a körmök és a sarok közelében kiszakad­tak és a sűrűbb kötésű részek széleitől kiJ induló szemlefutások keletkeztek, úgyhogy a harisnyákat állandóan javítani, foltozni kellett. 45, A találmány értelmében a fenti hátrá­nyokat olymódon küszöböljük ki, hogy a harisnyát több részből készítjük és eze­ket a részeket egymással rugalmas, old­ható kötéssel egyesítjük. Az osztási vonal- 50' lakat célszerűen rejtve, azon helyek közie­léhen helyezzük el, ahol a járás okozta változó feszültségek és kopási igénybevéte­lek miatt a legvalószínűbb a harisnya sé­rülése, szakadása. ! 55. A mellékelt rajz a, találmány példakép­pen vett megoldási alakjait mutatja. Az 1, ábra az osztási vonal elhelyezé­sének első változatát tünteti fel. A han rismya (1) felsőrészéhez a, (2) elválasztód 60> sáv közbeiktatásával a papucsslzerű (3)', alsórész csatlakozik. Az (1) és (3) része­ket egymássál a;z alábbiakban ismertetetít módon oldható rugalmas szállal vagy szá­lakkal kötjük össze. A (2) sáv helyét cék 65-szerűen úgy választjuk meg, hogy azt a félcipő vagy az úgynevezett köröméipő! is takarja. A 2. ábrán látható második megoldási alaknál két különálló (2a, 2b) elválasztó-! 70 sáv kerül alkalmazásba, amelyekhez a lábujjakat és a körmöket fedő (4) bur* kolat és a sarkot fedő (5) burkolat csatla­kozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom