121883. lajstromszámú szabadalom • Nyakkendőrögzítőkészülék

2 131883. ható, úgy, hogy ezzel az (f) csiptetőszer­kezet (fj) harántfalát az 1. ábrán látható helyzetéből lefelé toljuk. Ekkor a (k) inggonib (4. ábra) (ki) szára az (f) csíptet6-5 szerkezet (f^ harántfala és az (a3 ) tok­nyílás felső (a4 ) harántfala közötti résbe csúsztatható. Ha ekkor a (dx ) oldószervet elengedjük, a (h) rugók az (f) csiptető­szerkezetet felfelé mozgatják és ennek 10 folytán a (k) inggomb (kx ) szárát az (f x ) és (a4 ) harántfalak mindkét oldalról köz­refogják. Miután ekkor a (k) inggomb feje az (a) tokon belül helyezkedik el, a nyakkendőrögzítőkészülék az inggombról 15 önként nem válhat le, viszont a rögzítő­készüléknek az inggombról való levétele egyszerűen lehetséges azzal, hogy az (f) csiptetőkészüléket a (dx ) oldószervnél fogva lenyomjuk. A (dj) oldószervet hordó 20 (d) toldat az (f) csiptetőszerkezet testére pl. forrasztással erősített külön darab lehet, mely az (f) csiptetőszerkezet tes­tére (d2 ) alaplemeze útján fekszik (5. ábra) A nyakkendő az ismertetett rögzítő-25 készülékre tetszőlegesen erősíthető. Így pl. az 1. és 2. ábra szerinti megoldás ese­tében a rögzítőkészülék (a) tokjából mindkét oldal felé egy-egy (b) szárny nyúlik ki, melyen a nyakkendőnek rá-30 varrás révén való felerősítését lehetővé tevő nyílások vannak. A 7. ábra esetében a csokornyakkendő­nek a rögzítőkészülékre való könnyű fel­erősítését azzal tesszük lehetővé, hogy e 35 célra a csokornyakkendő középső (A) át kötőszalagját hasznosítjuk. Ez az át­kötőszalag az (a) tok (b2 ) fedelének varró­lyukakkal ellátott (b3 ) toldatához van egyik végével varrva, míg az (A) átkötő-40 szalag másik végéhez (j) rögzítőszervet varrunk, mely (J0 akasztékban végződik. A (jx) akaszték befogadására a (b2 ) tokfal felső végén hosszúkás nyílású (b4 ) toldat van. Amint látható, a (j) akaszték kikap-45 csolásával a 7. ábrán pontozással jelzett csokornyakkendő, mely ez esetben egy­szerűen négyrét hajtogatott szalag lehet, könnyen eltávolítható és ugyanilyen könnyen történhet a csokor nyakkendő-50 nek az (A) átkötőszalag beakasztásával való felerősítése is. A 8. ábra szerinti foganatosítási példa esetében a nyakkendő felerősítése az (i) biztosítótű segélyével történhet, amelyet 55 a találmány szerinti rögzítőkészülék tok­jára, pl. ennek (bj) mellső falára erő­sítünk. A 8. ábra szerinti (i) biztosítótű lehe­tővé teszi akár csokornyakkendők, akár hosszú nyakkendők felerősítését. Ön- 60 kötős nyakkendők esetében célszerű, hí", azokat először a 9—11. ábrán látható, háromszöget alkotó tartóváz köré kötjük, amely tartóváz legalább egyik oldala kor­szerűen hajlított. Az így e tartó váz kört 65 kötött nyakkendőt azután az (i) biztosító­tű segélyével rögzíthetjük. A 12. ábra szerint az 1. ábrán látható (b) szárnynak az oldószerv működtet és érc való (d) nyomószervet eltakaró (b5 ) ki- 70 ugrása van, melyhez a nyakkendő oly magasságban varrható, hogy a (d) nyomó­szerv elölről látható ne legyen. A 13. és 14. ábra szerint a 8. ábra szerinti (i) biztonsági tűt zárt üregű (b6 ) 75 kengyel helyettesíti, mely az (a) tok mell­ső (bj) falához van erősítve, vagy ezzel egy darabból készül. A hosszú önkötő-. nyakkendőket e (b6 ) kengyel üregén át­húzva a szokásos módon köthetjük meg. 80 Szabadalmi igénypontok: 1. Nyakkendőrögzitőkészülék, jellemez­ve, a (k) inggomb fejének átdugására alkalmas (a3 ) nyílással ellátott (a) tokkal, valamint az e tokban elcsúsz- 85 tathatóan vezetett, a fejével a tokba helyezett (k) inggomb (kx ) szárát az (a3 ) toknyílás szeléhez szorító, rugós (f, f]) csiptetőszerkezettel. 2. Az 1. igénypontban védett nyakkendő- 90 rögzítőkészülék foganatosítási alakja, jellemezve az (f, ij csiptetőszerkezet­nek az (a) tokból kinyúló, a csiptető­szerkezetnek a rugóhatás ellenében, előnyösen nyomós kifejtésével, kézzei 95 való elcsúsztat ás át lehetővé tevő (d, dx ) oídószervével. 3. Az 1. vagy 2. igénypontban védett nyakkendőrögzítókészülék foganato­sítási alakja, jellemezve (g) csavar- 100 rugóval, még előnyösebben az (a3 ) toknyíláshoz képest részarányosán el­rendezett két (g) csavarrugóval mű­ködtetett (f, i\) csiptetőszerkezettel. 4. Az 1., 2. vagy 3. igénypontban védett 105 nyakkendőrögzítőkészülék foganato­sítási alakja, jellemezve az (a) tokból oldalt kinyúló, a nyakkendőnek rá­varrás révén való felerősítését lehetővé tevő nyílásokkal ellátott (b) szárny- 110 toldatokkal. 5. Az í., 2. vagy 3. igénypontban védett nyakkendőrögzítőkészülék foganato­sítási alakja, jellemezve az a tokra erősített (i) biztosítótűvel. 115 6. A 4. vagy 5. igénypontban védett nyakkendőrögzítőkészülék foganato-

Next

/
Oldalképek
Tartalom