121876. lajstromszámú szabadalom • Portüzelőszerkezet

Megjelent 1939. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÍLYI SZABADALMI BIRÓSÍQ SZABADALMI LEIRAS 121876. SZÁM. II/c. (V/e/2.) OSZTÁLY. — C. 5083. ALAPSZÁM. Portüzelőszerkezet. N. V. Carbo-Union Industrie Maatschappij cég-, Rotterdam (Németalföld), mint a Kohlenscheidungrs-Gesellschaft m. b. H. berlini cég" jog-utódja. A bejelentés napja 1938. évi április hó 29-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi április hó 29-ike. Portüzelőszerkezetekriél a tüzelőanyag­pornak a tülzelőtér sarokéleiben elrende­zett tüzelőanyag- ós levegő-fúvókákból a tüzelőtér huzamára haíráiitirányban való 5 befuvatása, amikor is a tüzelőanyag- és levegősugarak valamely közös pontra vagy valamely, a tüzelőtér középtenge­lyét körülfogó közös körre irányulnak, a por elégetése tekintetében kitűnően be-10 vált Az ismeretes tüzelőszerkezeteknél a tü­zelőanyagot rendszerint a tüzelőtérnek mind ai négy sarokéléből fúvatták be. A A tüzelőanyagot ez esetben a tüzelő-15 anyagnak a tüzelőszerkezet egyik vagy másik oldalán elrendezett közös készlet­tartályából, illetőleg közös adagolóberen­dezésből vezetékeken át a négy sarokél­hez vejzették. Így azután a tüzelőanyag 20 hozzávezetései különböző hossznak és en­nek következtében a tüzelőanyag mennyi­ségei egyenlőtlenek voltak, vagy a tü­zelőanyag a hosszú vezetékekben lerakó­dott. Ezenfelül e vezetékek a helyet a ka-25 zánházakban uralkodó helysjzíííke folytán, különösen portüzelósű gőzkazánokban .nagy mértékben korlátozták. E nehézsé­gek közvetlenül a tüzelőtérbe fúvató verő­malmoknál ellátott portüzeiőszeírkezetek-30 nél, melyeknél a tüzielőszerkezet és a malmok köjzött keringő tűzgázokkal egy­idejűleg szárítottak, fokozott mértékben jelentkeztek, mert az átvezetett fűtőgáz­mennyiségeík folytán nagy keresztinet-35 szetü vezetékeket kellett alkalmazni, to­vábbá azért, mert a használatos, szellőz­tető nélküli verőmalmok a tüzelőanyag­por és1 a gá|z keverékének csak csekély nyomást tudnak adni, úgyhogy sokszor a tüzelőtérnek1 mind a négy sarkában mai- io mokat kellett felállítani. A találmány azon a felismerésen ala­pul, hogy a tüzelőanyagnak a tüzelőtérbe annak mind a négy sarkából valói beve­zetésekor elért elégetésnél nem kedvezőt- 45 lenefeb elégetést érhetünk el akkor is, ha a tüzelőanyagot csak az egyik falat ha­tároló sarokélekből fúvatjuk be, míg a megfelelő szembenfekvő sardkéleikből csu­pán az égési levegő sugarait vezetjük be. 50 A tüzelőanyagnak és a levegőnek, sugarai emellett az előbbi esettel megegyezően a tüzelőtér közepén egymásba ütköznek, amikor is a tüzelőanyag a levegővel ben-. Bőségesen összekeveredik. E munkamód 55 előnye az ismert tüzelősz érkezetekkel el­lentétben azonban az, hogy pl. a malmo­kat szorosan egymás onellett és a tüzelő­térnek csak az egyik oldalán, előnyösen a fűtőállás felőli oldalon lehet felállítani QQ és hogy a malmok és a tüzelőanyag fú­vókái között csak rövid és megközelítőleg egyforma hosszú vezetékekre van szük­ség, melyek ellenállásait a malmok saját fúvató munkája könnyen leküzdheti. 65 Több tüzelőanyag adagolóberendetzés­nek, illetőleg ima]ómnak alkalmazása ese­tén ajánlatos, mindegyik malom vezeté­két egy-egy, az egyik, illetőiéig a másik sarokélhez menő szakaszra osztani és a 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom